Atomenergia nélkül tényleg nem lehet megmenteni a légkört?

Atomenergia nélkül tényleg nem lehet megmenteni a légkört?

Az európai nukleáris ipar vezetői felhívást írtak alá június végén Bukarestben. Ebben körvonalazták, szerintük mit kellene tenni annak érdekében, hogy 2050-re Európa teljesen karbonmentessé váljon, miközben a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság fennmaradjon.

A Magyar Atomfórum Egyesület közleménye szerint Dr. Kiss Csaba, az Atomfórum elnöke kiemelte, hogy a nukleáris energia nemzetközileg elismerten fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és iparágként készen állnak arra, hogy ebből kivegyék a részüket.

A szénmentes Európa 2050-ig történő elérése nagyon ambiciózus cél, és fontos, hogy a lehető legjobban kihasználjunk valamennyi rendelkezésre álló eszközt – írták, hozzátéve:

Az EU gazdaságának szén-dioxid-mentesítésére irányuló törekvések megvalósítása jelentős beruházásokat igényel minden technológiában. Ez azt jelenti, hogy Európában mind a meglévő nukleáris flotta hosszú távú működésébe, mind pedig jelentős új nukleáris kapacitás kiépítésébe be kell fektetni.

Azt írták, becslések szerint Európában 100 GW új atomerőmű kapacitást kell létrehozni. Mindkét beruházási cél megvalósítható, ha az uniós intézmények, a tagállamok és az európai nukleáris ipar együttműködnek – mutattak rá.

Eközben környezetvédelmi szervezetek szerint az atomenergia egyszerűen nem elég biztonságos ahhoz, hogy újabb távon számolni lehessen vele. Rendszeresen a csernobili és fukusimai nukleáris katasztrófával érvelnek, és a megújuló energiaforrás-technológia rohamos ütemű fejlesztésében látják a megoldást.

A kérdés az, 2050-ig melyik technológia érhet be jobban. Mindenesetre a magyar kormány nem izgul a határidők miatt: nemrég beszámoltunk róla, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint

„Semmi nem sürget bennünket”

a 2050-es határidőig, Magyarországnak elég az is, ha a 2030-as klímastratégiai határidőre koncentrál.

Valamint magyar szempontból az sem mellékes, hogy a kormány milyen kapcsolatban áll Oroszországgal: a Paks 2-re felvett gigantikus, több ezer milliárd forintos orosz hitel komoly megkötéseket jelent, a politikai szempontok pedig felülírhatják a racionalitást. Varga Mihály pénzügyminiszter mindenesetre egyes források szerint nemrég arról tárgyalt Moszkvában, hogy csak akkor kelljen Magyarországnak fizetnie, amikor Paks 2 már megkezdte a termelést.