Egy elmeorvos vallomása a levert 1848-49-es szabadságharc árnyékában

Egy elmeorvos vallomása a levert 1848-49-es szabadságharc árnyékában

A szabadság és a téboly kapcsolatáról készült történelmi drámát feldolgozó rádiójáték.

Leginkább a rendszerváltás előtt élte aranykorát a rádiójáték, mint műfaj, pedig ma, amikor egyre népszerűbbek a hangoskönyvek, és itthon is kibontakozóban van a podcast-forradalom, a történetmesélés ezen módjának újjáélesztése egyáltalán nem idejétmúlt elképzelés. Egy elmeorvos vallomása címmel a műfaj hagyományait követve első rádiójátékát készítette el a 2016-ban alapított Macbeth Company alkotópárosa, Kovács Levente és Törcsi Levente, akik az egyik szereplővel, Szemán Bélával tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a történelmi nevezetességű, kultikusnak számító budapesti Hadik Kávéházban.

A rádiójátékot a valóságban is élt Schwartzer Ferenc professzor, a magyar elmegyógyászat alapítójának élettörténete ihlette. A történet az 1848-49-es levert szabadságharc árnyékában zajlik: Dr. Babarczi Sándor elmeorvos sorstragédiáján keresztül mutatják be, hogy miként hat a szabadság elvesztése az emberre, illetve miként próbálja az egyén életben tartani a szabadság eszméjét, és hogyan őrül bele annak elvesztésének tudatába.

Kovács Levente a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a rádiójáték egy nagyon izgalmas és érdekes formája az önkifejezésnek, úgy képes szórakoztatni, hogy tanít is. A szereplőket nem látjuk, csak a hangok, az intonáció, a drámai helyzetek a kifejezői a történetmesélésnek, sokkal szikárabb, feszültségkeltőbb tud lenni a filmnél – hangsúlyozta Kovács Levente.

Az alkotópárost két téma érdekelte a mű megvalósítása során: a téboly és a szabadság kapcsolata, vagyis az, ahogy a szabadságtól való megfosztottság tébolyhoz vezet.

Törcsi Levente kiemelte, hogy profi színészi gárda vállalta a történet életre keltésének kihívását. A mű főszereplőjét, Babarczi Sándort játszó Szilágyi Tibor, amint elolvasta a forgatókönyvet, azonnal lenyűgözte, Törcsi Levente szerint azért, mert bár a történet fikciós elemeket tartalmaz, de a realitása miatt, akár ebben a formában meg is történhetett volna. Azt is elmondta: a rádiójáték pályázati segítséggel valósult meg, de a saját zsebükbe is nyúltak a megvalósításához.

Az alkotópárosnak több további terve is van rádiójátékokra, mostan művükből hangoskönyvet terveznek, amihez szponzorokat keresnek. Szeretnék, ha minél szélesebb körben megismerhető lehetne a történet, Törcsi Levente hozzátette: bár pályázati lehetőségek vannak, de az utógondozással, az elkészült művek utóéletéhez kevésbé kapnak az alkotók segítséget.

Szemán Béla, aki a rádiójátékban Szemere Bertalant alakítja, elmondta: nagyon szerette ezt a munkát, szerinte, ha valaki elolvassa a forgatókönyvet, le tudja forgatni magának filmként a szeme előtt. Azt is megjegyezte, hogy történelmi film is készülhetne a történetből, mint ahogy sok történelmi figura köré lehetne még rádiójátékot írni.

A rádiójátékot négyszer húszperces felvonásban játssza le a Kossuth Rádió július 8. és 11. között 14 órától. Aki lemaradt a hétfői ősbemutatóról, az a Kossuth Rádió oldalán vissza tudja hallgatni.