Munkaerőhiány: három ország együttes GDP-je sem fedezi a kelet-közép-európai vállalkozások kieső bevételeit

Munkaerőhiány: három ország együttes GDP-je sem fedezi a kelet-közép-európai vállalkozások kieső bevételeit

Persze, aggódni továbbra sem kell.

A munkaerőhiány évi 358 milliárd eurójába kerül a közép- és kelet-európai vállalkozásoknak egy felmérés szerint

A közép- és kelet-európai magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, ami akadályozza a növekedésüket is; a PwC

csak a magánvállalkozásoknál 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a tanácsadó jelezte:

ez az összeg több, mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je.

A PwC a régió 15 országában 600 magánvállalkozást kérdezett meg február és április között, a cégek negyede szerint a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5 százalékos bevételkieséssel jár.

A közlemény idézi Juhász Gergelyt, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársát, aki elmondta, hogy a szakképzett munkaerő hiánya

  • korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban,
  • csökkenti a bevételeket és
  • jelentős hatással van a régiós gazdasági növekedésre.

A felmérésből az is kiderül, hogy a régióban a magánvállalkozások több mint fele növekedésre számít a következő 12 hónapban, és csak 8 százalékuk prognosztizál alacsonyabb árbevételt. Horvátországban a vállalkozások 67 százaléka vár növekedést, Magyarországon 56 százalék optimista. A legkevésbé bizakodó válaszadókat Romániában (50%) és Oroszországban (42%) találták.

A cégvezetők 68 százaléka a digitalizációtól az üzleti folyamatok javítását várja. A megkérdezettek csaknem fele úgy tekint erre, mint egy adatelemzési eszközre, amellyel személyre szabhatók a termékek és szolgáltatások, csak 35 százalékuk viszonyul haladóbban a digitalizációhoz, amely lehetőséget nyújt az ügyfelek igényeit teljes körűen kiszolgáló megoldások kifejlesztésére.

A régióban a magánvállalkozásoknak csak 23 százaléka tervezi, hogy befektetéseik több mint 5 százalékát fordítják a digitalizációra, míg ez az arány Európa technológiailag fejlettebb részein, például Skandináviában 35 százalék.