Vissza a hidegháborúba? - Az Egyesült Államok kilép a nukleáris harceszközök felszámolását célzó nemzetközi szerződésből

Vissza a hidegháborúba? - Az Egyesült Államok kilép a nukleáris harceszközök felszámolását célzó nemzetközi szerződésből

Az Egyesült Államok pénteken hivatalosan kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, Oroszországgal kötött szerződésből (INF) - erősítette meg kedden John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Bolton egy washingtoni diákkonferencián közölte ezt, és ismét Oroszországot vádolta az INF-egyezmény megsértésével.

"Az Egyesült Államok túl régóta tartotta be a szerződést, miközben Oroszország folytatta a korszerű ballisztikus és hiperszonikus rendszerek fejlesztését a hadsereg korszerűsítése céljából, megszegve az egyezményt"

- mondta Bolton. Hozzátette, hogy az egyezmény megkötötte Washington kezét, miközben Kína fejlesztette közepes hatótávolságú rakétáit, mert nem volt rá érvényes semmilyen egyezmény.

"A nemzetbiztonságunk érdekében úgy döntöttünk, kiszabadítjuk a kezünket, hogy hatékonyan védjük az Egyesült Államokat a 21-ik században"

- hangoztatta Bolton.

Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és ki is lép, ha azt Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben. Donald Trump elnök azt mondta: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez,

"megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést".

Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap, február 2-án közölte, hogy Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére. Putyin július elején írta alá az INF-szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt.

Augusztus 2-án, vagyis pénteken telik le hat hónap a washingtoni bejelentés óta.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok viszont évek óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington 2018-ban közölte, hogy Moszkva ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert. Oroszország tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.