Élelmiszerválságot hozhat magával a klímakatasztrófa

Élelmiszerválságot hozhat magával a klímakatasztrófa

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint élelmiszerválságot hozhat magával a klímaváltozás - áll az ATV beszámolójában.

A jelentés elsősorban a mezőgazdaságot, azon belül is a földterületek kizsigerelését állítja a fókuszba, és kitér arra, hogy az ember a Föld, jég által nem borított szárazföldi területeinek, több mint 70 százalékát használja, a megművelhető területek negyedének állapota azonban romlott az emberi tevékenység miatt.

A drasztikus mértékű talajerózió pedig a klímaváltozás következményeivel együtt már az élelmiszer-ellátásra is veszélyes.

Az IPCC szerint egyébként épp a mezőgazdaság az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó a világon:

az ágazat összes szénkibocsátás 23 százalékáért felel.

A cikk kiemeli, hogy

a földhasználat változása klímaváltozást okoz, a klímaváltozás viszont megváltoztatja a földfelszínt.

A mezőgazdaság és a fakitermelés a talajromlás, elsivatagosodás és az üvegházgáz-kibocsátások növekedéséhez vezet, addig utóbbi jelenség miatt megváltoznak az időjárási minták, vagyis gyakoribbak lehetnek a szélsőséges időjárási mintázatok.

Az IPCC szakemberei javaslatokat is megfogalmaztak, szerintük

  • egyrészt a mezőgazdaság földhasználatot kellene megváltoztatni,
  • másrészt étrendváltoztatásra kellene rávenni az embereket,

méghozzá arra, hogy kevesebb húst fogyasszanak, kiváltképp olyat, ami kérődzőktől származik, azok ugyanis szintén hozzájárulnak a metánkibocsátáshoz. Egyúttal át kellene szoktatni az emberiséget a kevésbé intenzív földhasználatot igénylő növényi termékekre.

Az ATV-nek Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke azt nyilatkozta, hogy akár egy-két évtizedes távlatban is megtörténhet, hogy

Magyarország egyre kevesebbet fog tudni termelni a saját élelmiszer-szükségletéből.

A szakember arra is emlékeztetett, hogy például tavaly nem termelte meg a magyar gazdaság azt a burgonyamennyiséget, ami elláthatná a magyar piacot, és akkor az árak is jócskán megugrottak. A probléma tehát az, amikor egy ország a saját élelmiszereit sem tudja megtermelni, importra szorul, ami pedig összességében élelmiszer árrobbanást eredményezhet.

Ürge-Vorsatz szerint

az édesvíz-források körül is egyre nagyobb lesz a feszültség hazánkban, arról már nem is beszélve, hogy a migráció is növekszik majd, ami Magyarországot súlyosan érintheti.

Főleg akkor, ha a mediterrán területekről – amelyek még súlyosabban van érintve az elsivatagosodás és az élelmiszer-termelés problémája miatt – elindulhatnak ebbe az irányba az emberek.

Az IPCC alelnöke szerint a probléma az, hogy a mezőgazdasági gyakorlatunk intenzív, főleg a nagyüzemi szántási módszerek és vegyszerek, műtrágyahasználat miatt. Emiatt a talaj nem képes olyan mértékben regenerálódni, mint amilyen mértékben ez a művelet talajeróziót eredményez, ez pedig egész egyszerűen kizsigereli a talajt.

A jelentés egyébként rámutat a szántás nélküli megoldási javaslatokra, amelyek Ürge-Vorsatz szerint nem pénz, hanem talajművelési módszertan kérdése. Mint mondta, a magyar gazdákkal, földművelőkkel és földtulajdonosokkal kellene megérteni, hogy a jelenlegi módszerekkel csak a saját helyzetünket nehezítjük meg:

"ülünk az ágon és közben folyamatosan fűrészeljük annak az ágnak a tövét, amin ülünk".

A szakemberek arra is kitértek, hogy az élelmiszer-hulladék csökkentése és az étrend átalakítása is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Ez utóbbi esetében az első lépés az lenne Ürge-Vorsatz szerint, ha az ember ritkábban próbálna meg vörös húst, különösen marhét enni.

És bár ezek egyéni szinten hozhatnak eredményt, szerinte az utóbbi időben olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy az emberek "egyedül" nem tehetnek a klímaváltozás ellen, ha például a nagyobb gazdasági érdekcsoportok nem változtatnak eddigi politikájukon.

Az IPCC alelnöke szerint ez

csupán a felelősség áthárításáról szól, ugyanis a vállalatok csak azt termelnek, amire igény van, ezért hiába mutogatunk másokra.