Trócsányi László, az EP-ben mandátumot szerzett politikus mégsem lesz Magyarország által delegált uniós biztos? Az Orbán-kabinet volt igazságügyi minisztere ugyanis egy olyan időszakban volt az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, amikor éppen a jogállamiság rendszerszerű leépítése miatt EU-s eljárás indult Magyarország ellen – írja a 444.
A portál emlékeztet, Trócsányi volt az
- aki ragaszkodott ahhoz, hogy a 2015 szeptemberi kvótadöntés szembemegy az EU-s joggal,
- akinek szakmai irányításával támadta meg a magyar kormány a menekültek elosztásáról szóló határozatot az EU bíróságán (a pert Magyarország 2017-ben elvesztette),
- aki olyan alkotmánymódosításokért is felelős, amelyek a magyar szuverenitást az EU-s jogalkotás fölé helyezték.
Az Európai Bizottságról az Európai Parlament egyben szavaz, ha elvetik, akkor az eredetileg október 31-ig tartó mandátumú Juncker-bizottság mindaddig hivatalban marad, amíg Ursula von der Leyen testülete meg nem szerzi a többséget. Emlékezetes, az Orbán Viktor által is támogatott, Európai Egyesült Államokat álmodó, melegházasságot támogató, migránsokat befogadó Von der Leyent csak egy szűk többséggel (52,2 százalék) választották meg a Bizottság elnöki posztjára. Von der Leyent a magyar képviselők közül a Fidesz, a DK és a Momentum képviselői szavazták meg.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új elnöke
Az Európai Parlamentben 733 képviselő szavazott, a többséghez tehát 374 szavazat kellett - közölte David-Maria Sassoli, az EP elnöke. Ismertette, Ursula von der Leyenre 383 igen (52,2 százalék) 327 nem (44,6 százalék) 22 tartózkodó (3,1 százalék) 1 érvénytelen szavazat érkezett.
Az eurokritikus/euroszkeptikus/szélsőjobboldali/populista (a megfelelőt kérjük aláhúzni) kormányok közül Olaszországban kormányválság van, így ott nincs, aki döntsön a biztos személyéről – emlékeztet a 444 –, a lengyel biztosjelölt személyét hétfőn cserélték le: a köztársasági elnök kabinetfőnöke helyett Janusz Wojciechowski, az EU számvevőszékének lengyel tagját delegálnák a testületbe.
Ha Trócsányi nem felel meg az EP-nek, akkor – írja a portál –
Előbbi 2010-14-ben a budapesti külügyminisztériumban EU-államtitkár volt, ő irányította 2011-ben a magyar EU-elnökséget, korábban római, legutóbb pedig madridi nagykövet volt, és 2009-10 között is EP-képviselő is volt már. Utóbbi pedig a CEU-n tanult és kutatott, jelenleg az egyetlen magát cigánynak valló EP-képviselő, már 2004 óta tagja a parlamentnek, és júliusban az EP egyik alelnökének választották. Járóka Lívia nevéhez fűződik a 2011-es magyar EU-elnökség egyik programja, az európai romastratégia.