„Ideje megtudni, kik gazdagodtak meg a szennyvíziszapon”

„Ideje megtudni, kik gazdagodtak meg a szennyvíziszapon”

Ellenzéki képviselők vizsgálóbizottságot állítanának fel, hogy feltárják a külföldről érkező szennyvíziszap hazánkban történő lerakásának körülményeit.

Közös határozati javaslatot nyújtottak be a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd országgyűlési képviselői egy vizsgálóbizottság létrehozásáról, azzal céllal, hogy feltárják a külföldről érkező szennyvíziszap hazánkban történő lerakásának körülményeit.

A javaslat indoklásában az ellenzéki képviselők emlékeztetnek rá, hogy még június végén jelentek meg a sajtóban olyan hírek, melyek szerint

múlt évben több mint 41 ezer tonna szennyvíziszapot szállítottak közúton Horvátországból Magyarországra.

A több mint kétezer kamionnyi – szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező – bűzös masszát Székesfehérvár szélén, egy lerakóhelyként használt régi agyagbányában helyezték el.

 

Itt a bizonyíték, továbbra is szállítják a külföldi szennyvíziszapot Székesfehérvárra

"Ugyanúgy jönnek mennek a kamionok, ugyanúgy jönnek a horvát rendszámú kamionok, tehát semmi nem változott" - mondta a Facebookra feltöltött videójában Fazakas Attila, a Jobbik székesfehérvári elnöke az elhíresült fehérvári lerakó mellett. A politikus Semjén Zsolt július eleji ígéretére utalt: a miniszterelnök-helyettes akkor Varga-Damm Andrea kérdésére azt válaszolta, hogy felülvizsgálják a külföldről importált szennyvíziszap-feldolgozást.

 

Az indoklás azt is tartalmazza, hogy a Pest Megyei Kormányhivataltól származó adatok szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. A külföldről származó fekete masszát ezután beöntik a magyar hulladékanyagok mellé, a tárolást a Fehérvári Téglaipari Kft. végzi.

A kormányhivatal áprilisban meghosszabbította a Girk Kalun szállítási engedélyét, ennek eredményeként 2019. december végéig további 48 ezer tonna, vagyis mintegy 2400 kamionnyii szapot hozhat be Zágrábból. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fenti vállalatról kiderült, hogy két éve a zágrábi iszapot egyszerűen a horvát mezőkre öntötte ki a vállalat egyik alvállalkozója. A környezetszennyezési botrány miatt a Girk Kaluntól megvonták az egyik engedélyét, és egy ideig arról is szó volt, hogy elveszítheti a zágrábi városvezetéssel kötött szerződését. Sajtóértesülések szerint már akkor, 2017-ben felötlött a Magyarországra való szállítás lehetősége – olvasható az ellenzéki képviselők indoklásában.

A benyújtott határozati javaslat szerint tisztázni kell a szennyvíziszap szállításának és lerakásának részleteit, különös tekintettel a Horvátországból Magyarországra szállított szennyvíziszap-lerakásszabályosságának vizsgálatára van szükség.

A vizsgálat többek között arra terjedne ki, hogy a szerződő felek rendelkeztek-e a szükséges engedélyekkel, a semlegesítési eljárások szabályosan zajlottak-e, pontosan mennyi szennyvíziszap érkezett hazánkba a közelmúltban, és az hol került elhelyezésre, illetve ezzel összefüggésben milyen jelenlegi szerződések vannak hatályban. A bizottság hatáskörébe tartozna annak felderítése is, hogy a szennyvíziszap használata során károsodott-e, és ha igen, milyen mértékben a környezet, az állatvilág, nem mellékesen az emberi egészség. Továbbá azt is vizsgálnák, hogy az elhelyezést megelőzően készültek-e hatástanulmányok, és ha igen, azokat figyelembe vették-e a szerződéskötést megelőzően.

A bizottság 12 tagból állna, a tagokra a képviselőcsoportok vezetői tehetnének ajánlást. A Fidesz 4 főt, a KDNP és a Jobbik 2-2 főt, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd pedig 1 főt delegálhatna.

A bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszthetne elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határozna. A Bizottság elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a Jobbik, két alelnökére a Fidesz és az MSZP javasolhatna a bizottsági tagságra jelöltek köréből.

Az Alfahírnek nyilatkozó Stummer János, a Jobbik alelnöke, aki egyike az ellenzéki javaslatot benyújtó képviselőknek, elmondta: ideje tisztázni, hogy egyáltalán hogyan merülhetett fel bárkiben ennek az anyagnak a tömeges Magyarországra szállítása. Stummer János szerint azt is tisztázni kell:

ki mennyit rakott zsebre azért, hogy Székesfehérvárt és több más hazai települést szeméttelepként használhassák a környező országok.

„Valakik ebből meggazdagodtak. Ideje megtudni, kik voltak azok”

- jelentette ki a jobbikos politikus.

 

Egy vödör szennyvíziszappal emlékeztették Orbán Viktort: Magyarország nem hulladéklerakó

Két Natura 2000-es terület között húzódik meg az az egykori agyagbánya, amelyről nemrég kiderült, hogy ide szállítanak több tízezer tonnányi külföldi szennyvíziszapot. A horvát termelés több mint a fele érkezett ide 2018-ban, de nemcsak onnan, hanem Szlovéniából, Szerbiából és még Olaszországból is több ezer tonna bűzös masszát raktak le a Székesfehérvár határától egyébként pár perc autóútra levő területen.

 

A javaslatot szintén jegyző Nunkovics Tibor, a Jobbik környezetvédelemért felelős politikusa az Alfahírnek leszögezte, a külföldi szennyvíziszap kérdése továbbra is problémát jelent több hazai településen, ahol lerakótelep létesült, szemben azzal, hogy a kormányzati kommunikáció arról szólt: le fogják ezeket a külföldi szállítmányokat állítani. Ehhez képest továbbra is érkeztek a kamionok.

„A szennyvíziszap kezelésének környezeti hatásai, egészségügyi kockázatai máig nem tisztázódtak. Csak remélni tudom, hogy a kormánypártok támogatni fogják az eseti bizottság létrehozását, amelynek feladata többek között, e hatástanulmányok elkészíttetése”

- fogalmazott Nunkovics Tibor az Alfahírnek.

 

Csak tűzoltás volt a szennyvíziszap betiltására tett fideszes ígéret

Az elmúlt hónapokban óriási botrány kavart, amikor kiderült, hogy Magyarországra szállítják Horvátország és Szlovénia szennyvíziszapját. A sajtóhírek után a Jobbik képviselői utánajártak az esetnek és a Parlamentben szólították fel a kormányt: ne hagyja szó nélkül, hogy hazánk más országok ürülékének lerakóhelyévé váljék.