"A Fidesz fellép a kormányközeli üzleti köröknek hasznot hozó kórházbezárások ellen"

"A Fidesz fellép a kormányközeli üzleti köröknek hasznot hozó kórházbezárások ellen"

A Fidesz következetesen fellép a szakmailag átgondolatlan, indokolatlan, csak bizonyos kormány-közeli üzleti köröknek hasznot hajtó kórházbezárások ellen.

Természetesen a fenti mondatot nem ma és nem is tegnap vetették papírra a Lendvay utcában. 2007 egészségügyi reformmal és kórházbezárásokkal teletűzdelt tavaszán járunk: a vörös sarokban Gyurcsány Ferenc, az egészségügyi miniszter, Molnár Lajos, és a később őt leváltó Horváth Ágnes államtitkár, a kék sarokban Navracsics Tibor, Mikola István, és persze a Fidesz.

Az egyre súlyosabb pénzügyi és irányítási - majd később a megboldogult SZDSZ-nek hála, politikai - gondokkal küzdő Gyurcsány-kormány ekkor már egy éve bíbelődött az egészségügyi reformnak nevezett káosz menedzselésével, látható eredmények nélkül. Végül sorozatos kompromisszumok után csak sikerült megszüntetni három intézményt: a Schöpf-Merei Kórházat, a Svábhegyi Gyermekkórházat, valamint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI).

Az ellenzéki Fidesz természetesen igyekezett kihasználni a témában rejlő politikai lehetőségeket megvédeni a magyar egészségügyet és a magyar embereket, így vezető politikusai rendszeresen el is ítélték - teljes joggal - a kórházi reformnak nevezett rombolást.

A kormányoldal pedig meg is tette nekik azt a szívességet, hogy folyamatosan napirenden tartotta az ügyet, hol kórházbezárásokkal, hol pedig a vizitdíj 2007 februári bevezetésével.

Molnár Lajos miniszter csütörtöki bejelentése a kórházak megszűnéséről, az ágyszámleépítésekről úgy hangzik, mintha józan kompromisszumnak az eredményeként jött volna létre, mindössze három kórház fog megszűnni, és összesen 13-14 kórházban csak krónikus ellátás lesz. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy 60-70 kórház bezárásáról döntöttek

- mondta az azóta elsüllyesztett Mikola István 2007 márciusában, aki szerint a három bezárásra ítélt kórház megszűnése nagy veszteség, s nem lehet tudni, hol fogják ellátni az e kórházakban kezelt betegeket.

A jelenlegi politikai helyzetben egészen szürreálisnak hathat, de Mikola - tehát egy ellenzéki politikus - arról is beszélt, hogy

"a kórházak kemény tárgyalásokat fognak folytatni az OEP-el, s nem írják alá automatikusan a számukra megküldött szerződéseket. Megállapodtunk abban, hogy nem fogjuk szolgai módon aláírni azokat a szerződéseket, amelyeket az egészségbiztosítási pénztár a kormányzat által szorítva, mintegy diktatórikusan megküld majd az intézmények fenntartói és az intézményvezetők számára.”

Egy nappal korábban még erősebben fogalmaztak a Fidesz sajtóosztályán:

"A Fidesz következetesen fellép a szakmailag átgondolatlan, indokolatlan, csak bizonyos kormányközeli üzleti köröknek hasznot hajtó kórházbezárások ellen."

Azt hangsúlyozták, hogy az egészségügyi miniszter döntése drámai hatással lesz a magyar egészségügyre, ezért a Fidesz válságtanácskozást hív össze, melyen a párt vezetői, szakpolitikusai, valamint a kórházakat fenntartó megyei önkormányzatok és megyei jogú városok vezetői vesznek részt.

Tehát egy ellenzéki párt az általa vezetett megyei önkormányzatok és városok vezetőit rendelte fel egy tanácskozásra, egyértelműen a hivatalban lévő kormányzat ellenében.

Nem kell politológusi végzettség ahhoz, hogy tudjuk, ez ma már elképzelhetetlen lenne.

A Fidesz kommunikációját később sem kellett alacsonyabb fokozatra kapcsolni:

2007 végén Navracsics Tibor nyilatkozta, hogy "az egészségügyi rendszer átalakításakor nem szakmai koncepciók versengenek egymással, hanem politikai alkuk köttetnek, amelyekkel a koalíció célja az, hogy a pénzkivonás mögé valamilyen törvényi hátteret tegyenek."

A kormánykoalíciónak semmi sem drága, az a fontos számukra, hogy az MSZP- és az SZDSZ-frakció ízlésének megfeleljen a törvény, akkor is, ha az nem működőképes, akkor is, ha az káros az országnak.

A történet folytatását jól ismerjük. Mint a szocialista kormányok mindegyik reformkísérlete, ez is félbemaradt, sőt, a legtöbb korábban hozott intézkedésüket a ciklus végére vissza is vonták. 

Menekülnek a magyarok a magánegészségügybe - csak épp egyre kevesebben tudják megfizetni

Egyre inkább elkülönül a gazdagok és a szegények ellátása Magyarországon, a százezer lakosra jutó kórházi ágyak aránya itt a legnagyobb, miközben itt halnak meg a legtöbben úgy, hogy az megelőzhető lenne. A többi közt ezek a sokkoló megállapítások szerepeltek a GKI Gazdaságkutató tanulmányában, ami Ausztria és a visegrádi országok ellátásával hasonlította össze a magyar egészségügy teljesítményét.

Azt folytatják, amit a szocialista kormányok elkezdtek 

A Népszava hétfőn írta meg, hogy kórházbezárással küzdene a Fidesz-kormány az orvoshiány ellen. Nemcsak azokat az osztályokat szüntetnék meg, amelyeknél az ellátás már régebb óta szünetel a létszámhiány miatt. Teljes intézményeket is bezárnának, az ellátást pedig részben megyén belül költöztetnék.

A kormány előtt nincs olyan előterjesztés és nem is tárgyalt olyan dokumentumot, amely "kórházbezárásokról" szólt volna

- reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a lap által megszerzett munkaanyagra. Bár a minisztérium tagadja, korábbi parlamenti válaszok utalnak arra, hogy a bezárásokat már egy ideje tervezik. Még májusban kérdezett rá a jobbikos Steinmetz Ádám a marcali kórházzal kapcsolatos átalakítási tervekre, Rétvári Bence akkori sorai egybecsengenek azzal, ami a Népszavában megszellőztetett tervezetben áll:

A Marcali járásban lévő lakosság számára ugyanúgy biztosított lesz a továbbiakban is a fekvőbeteg-szakellátás, valamint a fekvőbeteg-ellátó intézményekben működő, integrált járóbeteg-szakellátóhelyek igénybevétele, mint ahogyan ez eddig is biztosítot volt számukra.

Igaz virágnyelven, de lényegében ugyanazt írta körül: a marcali kórházban csak krónikus ágyak és egynapos sebészeti ellátás maradna.

Az emberi erőforrások miniszterét még szeptemberben kérdezte arról a párbeszédes Szabó Tímea, hogy mi a kormány konkrét stratégiája az egészségügyi helyzet rendezésére, de a választ jegyző Rétvári Bence az elmúltnyolcévezés mellett gyakorlatilag csak a kevésnek bizonyult kormányzati intézkedéseket sorolta fel.

A miniszterhelyettes konkrétumot nem mondott az orvosoknak régóta ígért béremelésről, ahogy a hálapénz intézményének megszüntetését sem a szakmán belül csak orvosbáróként emlegetett rétegnél, hanem a rezidenseknél tervezik elkezdeni.

Egy biztos: a szocialista időkből jól ismert kórházbezárásokról és osztálymegszüntetésekről egy szó sem esett az államtitkár válaszában. Rétvári Bence egyébként sokat tehet azért, hogy a szakemberek által évek óta sürgetett átszervezés szitokszóvá vált: gyakorlatilag minden, kórházakkal kapcsolatos írásbeli válaszában felhozza az MSZP-kormányok kórházbezárásait, miközben azt hangsúlyozza, hogy a Fidesz ilyet nem tenne.

Az egyik államtitkárt kifütyülték, a másikat kiröhögték a Magyar Orvosi Kamara nagygyűlésén

A 24.hu beszámolója szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nagygyűlésén sem megoldási javaslatok, sem kézzelfogható ígéretek nem hangzottak el az egészségügy problémáira. A jelenlévők ki is fütyülték, illetve kitapsolták az államtitkárt, és piros lapot mutattak neki. A feszült hangulatú rendezvényt Elhalt ígéretek nyomában felütéssel hívta össze az orvosi szervezet a budapesti Vasúttörténeti Parkba.

Az orvosok többször is nyilvánvalóvá tették az elmúlt időben, hogy mi az, ami vonzóbbá teheti az itthoni munkavégzést, segítheti az egészségügy hatékonyságát: a többi közt a hálapénz felszámolása és a tisztességes fizetések csökkentenék a külföldre vándorlás vonzerejét és a többi ágazat elszívó hatását. Évek óta várnak a fideszes ígéretek teljesítésére, nem csoda, hogy a Magyar Orvosi Kamara naggyűlésén kifütyülték, kinevették Horváth Ildikó egészségügyi államtitkárt, aki a kormányzati alternatív valóságról győzte volna meg a hallgatóságot.