Évtizedek óta hordhatták az állattetemeket az illegális hajdúsámsoni dögkútba

Évtizedek óta hordhatták az állattetemeket az illegális hajdúsámsoni dögkútba

Száznál is több állat maradványait találták meg a hétvégén Hajdúsámson külterületén, gödrökben elföldelve. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az illegális dögkúton hány éve folyik a kutyák legyilkolása, eltüntetése.

Antal Szabolcs polgármester szerint a rendőrségi vizsgálat mellett belső vizsgálat is indult, ennek során derült ki, hogy a dögkút már évtizedek óta ott lehet, sok helyi vitte oda elpusztult kutyái, macskái, haszonállatai tetemét – írja a Dehir.hu.

A dögkútban hét egyben levő tetemet is találtak. A polgármester szerint kiderült, hogy az elmúlt időben a helyi gyepmester 8-10, a település útjain elgázolt kutya tetemét helyezte el a gödrökben. A gyepmesternek elvileg az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-vel van szerződése az elhullott állatok elszállításáról, de a cég hétvégén nem vállal szállítást. A gyepmester azonban nem akarta az út mellett hagyni az elgázolt tetemeket, ezért maga vitte el a dögkútra. Jelenleg vizsgálat folyik arról, hogy ez az eljárás mennyire volt szabálytalan.

A polgármester tájékoztatása szerint a hétvége óta felszámolták, és fertőtlenítés után be is temették az illegális dögkutat. Az eddigi vizsgálatok alapján pedig Antal állítja, hogy a városban nem egy "pszichopata állatgyilkos" garázdálkodik.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint, ha az ügy feltáróinak nem egy „elvetemült elmebeteggel” van dolguk, akkor leginkább sintérek, gyepmesterek, ebrendészek lehetnek érintettek az ügyben, hiszen az ő feladatuk az utcán elhullott vagy kóborló állatok begyűjtése.

Sok a kóbor állat - a felesleget pedig szabadon legyilkolják

Az Orpheus Állatvédő Egyesület felhívja rá a figyelmet, hogy rengeteg állat kóborol az utcákon, amiknek számát a sintérek sokszor embertelen módon próbálják csökkenteni. A felelősség természetesen a gazdáké, hiszen, ha ők nem engednék az állatok szaporodását, nem születne ennyi kóbor állat sem. Ezzel ellentétben jellemző, hogy sokan felelőtlenül magukhoz vesznek állatokat, amit hamar megunnak és utcára dobnak. A probléma alapja, hogy sokkal több állatot szaporítanak az emberek, mint amennyi felelős gazda van, így bárki bármikor szerezni tud – akár fajtiszta – kutyát, macskát vagy más hobbiállatot, melyeknek egy része utcára dobás révén pusztulásra van ítélve.

A települések önkormányzatainak feladata, hogy a lakosság által kidobott állatokat befogja. Ám a túlkínálatból következik, hogy a meglévő mennyiségre új örökbefogadók rendszerint nem érkeznek, állatok tízezreit kénytelenek a sintérek félig teljes legalitásban másvilágra küldeni. Seres Zoltán szerint jelen eset kapcsán is felvetődik, hogy hol és hogyan tüntetik el a XXI. század Magyarországán a feleslegessé váló kutyákat és cicákat. Úgy véli, ezzel kapcsolatban a szektor teljes állategészségügyi átvilágítására, reformok, szigorúbb állattartási szabályok bevezetésére lenne szükség.