Miután a kormánypárti kétharmad elfogadta a felhatalmazási törvényt, a képviselők azonnali kérdésekkel fordulhatnak Orbán Viktorhoz.
Megszavazta a kétharmad: amíg a járvány tart, Orbán Viktornak nem kell elszámolnia a rendeleteivel
Ahogy az várható volt, a kormánypárti kétharmad támogatásával a Parlament elfogadta a koronavírus-törvényt, melynek értelmében a veszélyhelyzet végéig Orbán Viktornak nem kell elszámolnia a rendeleteivel a Törvényhozás előtt, és a megválasztott képviselők sem vizsgálhatják felül a kormány védekezéssel kapcsolatos intézkedéseit.
Cikkünk frissül:
A "133 leggyávább magyar"
Mikor vesztette el a józan ítélőképességét?
- kérdezte Jakab Péter Orbán Viktor miniszterelnököt azt követően, hogy az Országgyűlés kormánypárti képviselői megszavazták a felhatalmazási törvényt, amivel egyelőre korlátlan időre felfüggesztették a parlament aktív működését.
Jakab azt mondta, eddig is tudták, hogy Orbán Viktor bármikor kész megalázni a parlamentet és gúnyt űzni a jogállamiságból, és most is ez tette meg a mögötte ülő „133 leggyávább magyarral” – utalt itt erre, hogy a kormányfő korábban a legbátrabb magyaroknak nevezte frakciótársait.
A Jobbik elnöke arról beszélt, hogy az egészségügy és rendvédelem dolgozói éjjel-nappal dolgoznak, a boltok eladói egész nap árukat pakolnak, hogy legyen mit venni a boltban, eközben ő azon gondolkozik, az ország megmentése helyett hogyan tudja a saját hatalmát megmenteni,
„azon agyal, hogyan tud választás nélkül hatalmon maradni”.
Nincs lelkiismerete, hogy tud ezek után tükörbe nézni? – kérdezte Jakab.
Orbán Viktor válaszában nem akart reagálni Jakab bírálatára, ehelyett felolvasta, hogy éppen hány beteg van az országban, és hányan hunytak el.
Válaszában Jakab Péter rámutatott, hogy a hatékony védekezéshez nem korlátlan időre szóló hatalomra van szükség, az embereken pedig többek között számlafizetési moratóriummal is segíteni kell.
„Ma karanténba zárták a demokráciát, és nem két hétre, hanem addig, míg az Ön veszélyérzete úgy tartja”
A miniszterelnök viszontválaszában azt mondta, a most megkapott jogkört arányosan és észszerűen fogják felhasználni, a veszélyhelyzet végén pedig az ellenzék majd bocsánatot kérhet.
Április 6., vagy 7.
A szocialista Harangozó Tamás 4 kérdést tett fel a védekezés kapcsán, lesz-e 100 százalékos béremelés az egészségügyben, megőrzik-e a nyugdíjakat, pótolják-e a kieső bérek 50-80 százalékát, megemeli-e az álláskeresési juttatásokat.
Orbán Viktor válaszában közölte: április 6-án, vagy 7-én Magyarország legnagyobb gazdasági akciótervét mutatják be, abban az összes kérdésre ki fognak térni, addig a türelmet kér.
Harangozó Tamás szerint addig sok idő van, lehetett volna igent, vagy nemet mondani. Ezután azt kérdezte, hogy az egészségügyi járvány után kizárólag a gazdasági intézkedések érdekében fenntartja-e veszélyhelyzetet Orbán Viktor.
Orbán Viktor viszont válaszában viszont arról beszélt, hogy a veszélyhelyzet visszavonásának jogát visszaadta a kormány a Parlamentnek. És ha a parlament úgy dönt, akkor minden visszatér a régi kerékvágásba.
Mi így tesztelünk
A DK-s Arató Gergely felidézte, Völner Pál államtitkár szerint a kormány fogja a veszélyhelyzet végét megállapítani. Majd felhozta, hogy több házi orvos és kórházi egészségügyi dolgozó fertőződött meg, de azt is, hogy több olyan eset van, akik később kapnak csak ellátást. Ki a felelős ezért? – érdeklődött.
Orbán Viktor pontosított: minden veszélyhelyzet során meghozott intézkedés addig van hatályban, ameddig a parlament fenntartja az intézkedéseket. Szerinte a legbiztosabb tesztelés a laboratóriumi teszt, ezt 7 laborban végzik hazánkban, ahogy azt a WHO ajánlja, A környező országok mintái ugyanazt mutatják, mint nálunk – magyarázta. A jövőben is így csinálják majd – tette hozzá. Majd azt számolta ki, hogy az első hivatalos magyar beteg után milyen gyorsan intézkedett a kormányzat.
Arató Gergely erre azt hozta fel, hogy az első olyan fertőzött után, akit elismert a kormány, Orbán Viktor erre elmúltnyolcévezett egyet.
A polgármestereket nem tájékoztatják
Az önkormányzatok úgy érzik, nem kapnak megfelelő forrást, magukra hagyta őket a kormány a védekezéssel – mondta Keresztes László Lóránt. Az LMP-s politikus szerint az önkormányzatoknak tudniuk kell, hány betegük van a városukban, de most egy vidéki nagyváros polgármestere szerint olyan szintű az információhiány, ami később akár emberéletekbe is kerülhet.
A miniszterelnök válaszában azt mondta, belátja, hogy lehetnek döccenők a rendszerben, de azért vannak a védelmi bizottságok, hogy helyben legyenek felelősök.
Keresztes szerint azonban a megyei jogú városok polgármesterei ezektől sem kapnak információkat, ahogy a kormányhivataloktól sem, sőt az operatív törzs sem ad tájékoztatást nekik. Arra kéri Orbán Viktort, utasítsa a törzset az információk kiadására, a miniszterelnök pedig azt felelte, hogy kérni fogja a bizottságokat a polgármesterek bővebb tájékoztatására.
A történelem legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét jelenti be a kormány
A párbeszédes Tordai Bence szerint Közép-Európától is le vagyunk maradva, például Lengyelországban a GDP 9 százalékát fordítják kárenyhítésre és védekezésre, ez Magyarországon csak 0,5 százalék.
Pótolni fogja-e Magyarországon az állam ezeket a jövedelmeket, vállalja-e az álláskeresési járulék 9 hónapra való visszaemelését, adnak-e 100 ezer forintig jövedelempótlást? – kérdezte pártja programjairól a kormányfőt.
Orbán Viktor azt mondta, április 7-én
Az alapjövedelemmel kapcsolatban azt mondta, ők arra jutottak, hogy minden válságkezelő intézkedésnek a munka világát kell megcéloznia, és a gazdaságélénkítési akcióterv is azt fogja eredményezni, hogy mindenkinek lesz munkája Magyarországon.
Tordai szerint komolytalanul hangzik, hogy a válság idején mindenkinek lesz munkája, de Orbán Viktor megerősítette, hogy tényleg így gondolja.
Nem tudja garantálni a védőmaszkokat mindenkinek
Lukács László György (Jobbik) négy kérdést is feltett a miniszterelnöknek. Az elérhető modellek szerint a magyar lélegeztetőgép-kapacitás áprilisban éri el a csúcsát, de a kormány melyik hónapra várja a járvány tetőzését? Miként áll az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésekkel való ellátása? Számolnak-e azzal, hogy meghal egészségügyi dolgozó a járványban? Előrehozzák-e a szektorban a béremelést?
Orbán Viktor válaszában ismét felidézte, hogy április 6-án, vagy 7-én fog a gazdasági kérdésekre válaszolni, Amúgy a járvány őt is nyugtatja. Három munkacsoport dolgozik neki: klinikai, matematikai, járványügyi munkacsoport, de esténként nem vágott még egy nyomba egyik modell sem, nagy a bizonytalanság. Mi is úgy hozzunk döntést, hogy a járvány csúcsát próbálják elhúzni - tette hozzá.
A jobbikos politikus ezután azt kérdezte, hogy támogatnák-e a pártja javaslatát, az államilag finanszírozott, a köztéren kötelező szájmaszk-használatot.
Orbán Viktor szerint van olyan ország a közelben (Csehországra gondolt - a szerk.), ahol nem lehet kimenni az utcára maszk nélkül, viszont nincs elég maszk. Magyarország a csoportos megbetegedésekkel számol: a mindenki számára kötelező védőmaszk-használat föltételeit nem tudja garantálni, ezért erősen vitatja a kötelezettségét.
Átírják a költségvetést
Kunhalmi Ágnes szerint az önkormányzatokat rendkívüli módon leterhelték, számos szolgáltatást kell ellátniuk, de ehhez nem lesz forrásuk. A 18. kerületet hozta példának, ahol 100 ezer lakos között 24 ezer a 65 éven felüli személy. Ha ennek csak a fele, 12 ezer ember szorul ellátásra, az több százmillió forint kiadás lesz az önkormányzatnak.
Április 7-én lesz-e forrás az önkormányzatok megsegítésére, és ha igen, mennyi? – kérdezte Orbán Viktort, aki közölte, hogy a ma meghozott felhatalmazási törvény értelmében átírják a 2020-as költségvetést, és ez érinteni fogja az önkormányzatokat is.