Évfordulók és ünnepeltek

Évfordulók és ünnepeltek

„Harminckét éves lettem én, meglepetés e költemény”. Úgy fest, a 32 év komoly vízválasztó, tán a sors akaratából. Költőnk bele is halt abba a 32 évbe, és a Názáreti is cirka ennyi volt a hagyomány szerint, amikor megfeszítették. Hosszú a lista, Csokonaitól Csáth Gézáig számtalan lélek ért a végállomáshoz ennyi idősen.

A mi nemzeti sorsunk aktuális fejezete a Fidesz-kor. A Fidesz is épp a napokban töltötte be a harminckettőt, és a saját születésnapjára szintén megajándékozta önmagát – na nem mint a költő, egy játékos versikével, hanem – egy markáns törvénnyel.

Felhatalmazási törvénynek nevezte el a közbeszéd (persze az érintett tiltakozik ellene) ezt a karakteres jogszabályt. Az 1988. március 30-án alapított Fiatal Demokraták Szövetsége a saját 32. születésnapjára elfogadott egy olyan törvényt, amelynek a szellemét és a betűjét is mindenestül elutasította volna 32 évvel korábban.

A Fidesz önmaga tökéletes ellentétévé vált 32 éves korára. A szövetség egyszemélyes politikai nagyüzem, ifjúságának lelke: szabadság, közösség, testvériség – odalett. 

A Fidesztől önmagának adott születésnapi ajándék olyan világot kelt életre, amelyik annak idején, 32 éve megvolt Magyarországon. Megvolt, bár haldokolt, és épp a Fidesz alapítói éreztek rá, hogy haldoklik.

Igen jellemző egy akkori cikk, az akkori kormány lapjából (Magyar Hírlapnak hívták, nevetni tilos). Április 9-én ezt sikerült kinyomtatni a kormánylapban, Rendőrségi figyelmeztetés címmel: „1988. március 30-án egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte, ezért az arra illetékes rendőri szervek 1988. április 8-án figyelmeztették Andrási Miklós dunaújvárosi, Orbán Viktor szolnoki, valamint Csaba Iván, Kövér László és Rácz András budapesti lakosokat. A nevezetteket felhívták tevékenységük abbahagyására.” Ez idáig hivatalos állami (MTI) szöveg.

Utána a kormánylap jóindulatúan figyelmeztet: „Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezete is rámutat, hogy társadalmunkban helye van minden olyan helyi, területi, országos szervezetnek, egyesületnek, amely a szocialista törvényesség keretei között működik. S az ifjúságpolitika szervezeti kereteit az 1971-ben alkotott ifjúsági törvény szabályozza.” Lentebb azt is megtudhatjuk a Magyar Hírlap szerkesztőségi cikkéből, hogy a hatóság „türelmesen felelősségre intve” egyszersmind jelezte „a türelemnek azokat a határait, amelyek a törvényes rend, a demokrácia védelmében minden állampolgárra kötelezőek!”

Érdemes néha visszatekinteni a múltba, régi újságot olvasni. Tanulságos. Szokjuk a stílust, hogy ne legyünk meglepve, ha a kormánylap netán ismét figyelmeztetni fog, türelmesen felelősségre int, egyszersmind jelzi a türelem határait. Például hogy ne fogadjunk el támogatást Soros Györgytől. Mert ugye akit Soros támogat, az nyilván nem felel meg a politika szervezeti kereteit kijelölő párthatározatnak. Így volt ez 1988-ban – és így van ez mostanság is.

Én jó állampolgár vagyok. Messzemenően támogatnám azt a törvényt, amelyik kirakná az országgyűlésből és a kormányból mindazon személyeket és szervezeteket, amelyek valaha kaptak támogatást, ösztöndíjat stb. Sorostól. Epedve várom a kormány erre utasító rendeletét.

Ezekben a vírusos időkben ráérünk olvasgatni. Ihol egy másik költemény, tanulságos harminckét éveseknek.


Lászlóffy Aladár: Férfiak

Hányan rohadtak el húsz és harminc között.
E kor az embert vagy szemetet érleli bennünk.
Nemcsak a gyávák úszták meg szárazon,
s nemcsak a hősök tettek valami emlékezeteset.
Húsz és harminc között hányan rohadtak el.
Jobban kell utálnom őket, mint a múlt századot.
Kiszállok menet közben a kortársi liftből,
velük egyazon üvegből ne töltsenek nekem levegőt.
Ezek a fiúk sem bácsinak indultak, aki más fiút
fejet csóválva korhol, s nem izének, aki lapulva
vet ágyat egy kitüntetés összkomfortos
bársonydobozában, de hát
sokan rohadnak el húsz és harminc között,
mert esős a nyár, mert száraz a nyár,
mert könnyű az élet, mert nehéz az élet,
mert nem jön ki nekik, mert kijön nekik,
mert egy leckét sosem felejtenek el,
mert másvalamit tökéletesen elfeledtek,
mert sokan rohadnak el húsz és harminc között.