Nem várható jelentős változás a hazai és a nemzetközi sportban a koronavírus-járvány után. Az Alfahírnek interjút adó Szabados Gábor sportközgazdász szerint itthon továbbra is az állami pénzek dominálnak majd, még akkor is, ha jobb lenne végre piaci alapokra helyezni a finanszírozást. A szponzorok, a klubok és a szövetségek is jelentős bevételektől esnek el, de például az Olimpia és a futball Európa-bajnokság egy évvel későbbre való halasztása a vártnál kevesebb hiányt okozhat.
Lehet már valamilyen mérleget vonni a járvány nyomán kialakult bevételek kiesése kapcsán? A Bundesligában a klubok harmadát fizetésképtelenség fenyegeti. Itthon számíthatunk hasonlóra?
Mérleget vonni még biztosan nem lehet, mert nem tudjuk, hogy meddig tart a járvány. Tehát, ha holnap véget érne a járvány, akkor is egy jelentős bevételkiesést könyvelhetnek el a klubok. Egyelőre még csak feltételezések vannak, mert a szponzorok is bevételkieséssel küszködnek. Talán a következő bajnoki szezon, ami ősszel kezdődne, az normálisan mehetne, de mint mondtam, erre semmilyen garancia nincs. Amit tudnak csinálni, az a költségek csökkentése. Ugye, nem kell meccseket rendezni, idegenbe utaztatni a csapatot, de a klubok legnagyobb költsége a játékosok fizetése. Ez körülbelül 60-70 százalék és csak ebből lehet most faragni. A kisebb csapatokat biztos, hogy jobban megviseli a leállás, mert a legtöbb klubnál nincs pénzügyi tartalék.
Magyar vonatkozásban mi a helyzet?
Annyiból egy picit jobb a helyzetünk, hogy a futball itthon nem piaci alapú. A jegybevételek aránya, ami a magyar kluboknál jóval kevesebb, mint a nyugat-európai kluboknál, csak egy kis hányadát teszik ki a nyereségnek, és itthon a tévéközvetítések, a szponzori bevételek sem piaci alapúak. Ebből a szempontból tehát kisebb a fenyegetettség, de az sem véletlen, hogy már a hazai kluboknál is csökkenteni kezdték a fizetéseket.
A járvány után ez elmozdulhat a piaci törvények felé vagy továbbra is az állami pénzek dominálnak majd a magyar futballban?
Nem látok rá okot, hogy a járvány miatt ez változna majd. Nyilván jó lenne, ha igen, még akkor is, ha a közpénzjelleg miatt most kevésbé sérülékenyek a magyar klubok, de ez egy egyedi helyzet. Azonban mégiscsak az lenne a jobb a megoldás, ha végre piaci alapokra helyeznék a magyar focit, mert nagyobb a valószínűsége annak, hogy a jövőben az állami finanszírozással probléma lehet, mivel ez mindig attól függ, hogy az adott kormányzat milyen döntéseket hoz, mint annak hogy egy ilyen szintű piaci összeomlás történik, mint amit most látunk. Tehát, még így is a piaci alapú finanszírozás tartható hosszú távon fenntarthatónak, de mint mondtam, arra nem látok okot, hogy ez a magyar futballban megváltozzon.
Európai viszonylatban folytatható az a tendencia, hogy csillagászati fizetésekért, illetve összegekért szerződnek egy top klubhoz a játékosok? Számíthatunk még újabb 100 millió eurós szerződésekre, vagy ez a járvány nyomán megjelenő gazdasági krízis miatt változhat?
Csak idő kérdése hogy ez újra így legyen. Tehát nyilván kell egy kis idő, mert ha ősszel megkezdődhetnek a bajnokságok, akkor lehet majd nyári átigazolási időszak, már ha lesz egyáltalán idén ilyen... Ha lesz, akkor egyelőre nem várható, hogy 100 milliós szerződések röpködnek, de egy-két év múlva minden visszazökkenhet a régi kerékvágásba. Amint lesznek újra mérkőzések, nézők a lelátókon és persze tévéközvetítések, azaz újra lesz termék, újra lesz bevétel, akkor gyakorlatilag ugyanott folytatódhat minden, mint korábban. Tehát nekem nincsenek olyan illúzióim, hogy ez a járvány racionalizálja majd a sport piacot, vagy visszavágja ezeket a fizetéseket, illetve átigazolási összegeket. Ahogy nőnek a klubok bevételei úgy nőhetnek a játékosok fizetései és a transzferösszegek. Erre egyébként volt már példa, mivel a 2008-as gazdasági válság után tapasztalhattunk ilyen visszaeséseket, de néhány év után akkor is visszaállt a rendszer.
Az UEFA képes lehet arra, hogy ezen változtasson?
A kérdés inkább az, hogy az UEFA akarja-e ezt, vagy ha akarja is, akkor lesz-e hozzá ereje? Őszintén szólva, én inkább bízom abban, hogy a klubok ezt saját maguk megkezdik, mint abban, hogy az UEFA megpróbálja ezt végig vinni. Egyébként nekem nagyon nem tetszik az UEFA mostani viselkedése. Kvázi az európai futball csendőreként lép fel, ahelyett, hogy valamiféle megoldást és együttműködést hozna létre. Folyton csak arról beszélnek, hogy ki hogyan fejezze be a bajnokságokat, megfenyegetik a nemzeti szövetségeket, hogy ne csinálják ezt, vagy ne csinálják azt, de közben semmilyen konstruktív kezdeményezésük nincsen, tehát úgy látom, hogy félreérti a saját szerepét az európai szövetség. Már csak ezért sem gondolom azt, hogy egy ilyen szolidaritási együttműködésen alapuló rendszer kidolgozásán dolgozik az UEFA, de lehet, hogy nem nekem lesz igazam.
A Bajnokok Ligája befejezése tolódik, a futball Európa-bajnokság és az Olimpia elmarad, jelen állás szerint jövő nyáron rendezhetik meg ezeket az eseményeket, de itt is meglévő szerződések vesztik most érvényüket és talán nem túlzás azt gondolni, hogy euró milliárdokról van szó.
Mind az Eb, mind pedig az Olimpia valóban euró milliárdokat eredményező rendezvény, de itt kicsit más a helyzet, mint a nemzeti bajnokságok és a BL esetében, ahol már csak az idő hiánya miatt sincs sok esély arra, hogy teljes egészében mindent bepótoljanak. A foci Eb és az Olimpia viszont egyszeri események, és egy évvel később gyakorlatilag minden pótolható. Ilyen szempontból akár kisebb lehet a bevételkiesés, de egy ilyen egy évvel elhalasztott és újratervezett rendezésnek nagyon komoly pluszköltségei lehetnek. Ez bennünket is érint, hiszen Magyarország is rendezője az Eb-nek. Legjobban Japánt érinti a veszteség, mint az Olimpia rendezőjét. Voltak különböző viták és számítások, hogy mennyivel nőhet a járvány miatt a Játékok költségvetése. Itt lehetett hallani túlzó számokat is, mert elhangzott olyan, hogy 2000 milliárd forintnak megfelelő pluszkiadás is elképzelhető, ami Játékok teljes költségének a felét is kiteheti. Én ezt azért túlzásnak gondolom, de egy 15 százalékos növekedés reális lehet. Ez viszont ekkora összegeknél már eléggé jelentős pluszköltség.
A sportfogadásból származó bevétel is kiesik most, ami szintén hiányzó forrás a kluboknál. Európában egyedüliként a fehérorosz labdarúgó-bajnokság zajlik és a beszámolók alapján soha ilyen sokan nem voltak kíváncsiak a belorusz focira. A sportfogadás, mint üzlet most mekkora bevételkieséssel számolhat és ennek milyen hatása lehet a klubokra?
A sportfogadás szempontjából ez most a lehető legrosszabb helyzet. Óriási a visszaesés ebben az iparágban és ennek további elszenvedői a sportklubok. Amivel lehet pótolni a kieső bevételeket az például az e-sport, a virtuális sport. Nyilván most megnőnek a fogadások, de a fogadóknak csak kis százalékát lehet átterelni.
A futball, és a többi sportág hazai és nemzetközi viszonylatban is nagyon jelentős tényezője a nemzetgazdaságnak. Itt is az várható, hogy néhány éven belül rendeződhetnek a viszonyok?
Igen, de nyilván nem egyforma mértékben és tempóban. Az viszont biztos, hogy a sport, mint gazdasági tényező továbbra is az egyik legfontosabb bevétele lehet majd a kluboknak és ezzel együtt az országoknak is. Ezen nem változtat a koronavírus-járvány.