2016. 01. 28. 09:53

A Nyugatnak nagyobb szüksége van Oroszországra, mint fordítva?

A 2015-ös év értékelése mellett Lavrov az új kihívásokról és azok esetleges következményeiről is beszélt. Kitért az USA irányában követendő politikai irányról, Moszkva álláspontjáról a szíriai és ukrán helyzet kapcsán, az Irán ügyében folytatandó párbeszédről és a Londonnal kialakult konfliktushelyzetről. Lavrov szerint a Nyugatnak mindenekelőtt meg kellene értenie azt, hogy Oroszország kész az együttműködésre, de csakis egyenjogú partnerként. A mintegy 200 újságíró előtt tartott interjú során kifejtette: a továbbiakban már nincs lehetőség arra, hogy bárki is figyelmen kívül hagyja az érdekelt felek kívánságait és álláspontját.

„A nyugati kollégáink gyakran és hevesen azt hajtogatják, hogy Oroszországgal már nem lesz olyan az üzlet, mint amilyen volt korábban. Meggyőződésem, hogy ez így van, nekem is ez a véleményem. Többé nem fordulhat elő, hogy ránk kényszerítsék azokat a szerződéseket, amelyek az USA vagy az EU érdekeit képviselik. Mindeközben arról győzködnek minket, hogy a mi érdekeink sem sérülnek. Ez a történet már véget ért, ma már mások a realitások, csakis az egyenjogú és a nemzetközi jogon alapuló egyezségeknek van jövője” – hangsúlyozta Lavrov.

„A kompromisszumok keresése tette lehetővé az iráni nukleáris krízis megoldását is. Sikerült elindítani a Szírián belüli párbeszédet, e hét végén indulnak a tárgyalások az érdekelt felek részvételével, ezekben az eseményekben Oroszország kulcsszerepet játszott, részvételünk által több nehéz problémát sikerült áthidalni” – jelentette ki az orosz külügyminiszter.

„Az orosz légierő szíriai beavatkozása a damaszkuszi kormány kérésére történt, és sikeresen megfordította az események menetét. Szűkült a terroristák által ellenőrzött terület nagysága és az is világossá vált, ki harcol valójában a terrorizmus ellen, és ki az aki támogatja azt. Oroszország garantálja, hogy a szíriai krízis ügyében kötött egyezségek maradéktalanul megvalósuljanak az ENSZ határozatait is beleértve. Ezek a határozatok megtiltják az Oroszországban már betiltott IÁ-val történő kereskedést. A határozatok végrehajtásának eredményeiről már készül az ENSZ-jelentés, habár ebben a jelentésben nincs szó olyan jelenségről mint a Szíriából Törökországba történő olajcsempészet. Ez felháborító, az erre utaló információk, többek között a sajtóhírek száma több mint elég bizonyíték. Úgy látjuk, hogy mindez benne kell, hogy legyen a jelentésben, nem engedhetjük, hogy eltussolják vagy elhallgassák ezeket a tényeket” – fűzte hozzá Lavrov.

„Az orosz diplomaták figyelemmel kísérik a lassan egy évvel ezelőtt megkötött minszki egyezmények betartását. A nyugati kollégák azonban még ma is gyakran összekeverik azt, ki mit kell, hogy végrehajtson. A kérdésre, hogy ma kinek van szüksége jobban a másikra; a Nyugatnak Oroszországra vagy fordítva, azt tudom mondani, nem mi szaladgálunk a másik után hogy „gyerekek csináljunk valamit, szüntessük meg végre ezeket a szankciókat”, hanem hozzánk jönnek ez ügyben, vagy a nemzetközi fórumokon a kétoldalú tárgyalások során európai kollégáink suttogják nekünk „segítsetek már ezeket a minszki egyezményeket megvalósítani, már túlságosan nagyok a veszteségeink a szankciók miatt, szeretnénk már ha lapozhatnánk egyet ebben a könyvben”. Valójában ismételten ránk van nagyobb szüksége a Nyugatnak annak érdekében, hogy a minszki egyezmények megvalósulhassanak. Viszont ezek a megállapodások az ukrán kormány és Donbássz között születtek és kerültek aláírásra. A Donbásszra valóban van némi befolyásunk, támogatjuk őket. A mi támogatásunk és humanitárius segítségünk nélkül siralmas állapotok lennének ott. Csakhogy Kijevre is nyomást kell gyakorolni” – emelte ki az orosz diplomácia vezetője.

A spanyol újságírók a Krím esetleges visszaadásáról, feltett kérdésére Lavrov elmondta:

„Nincs mit visszaadnunk és semmilyen tárgyalások nem folynak a félsziget visszaadásáról. A Krím Oroszország területe és a köztársaság lakosságának akarata folytán referendum útján tért vissza hozzánk. A referendumon olyanok is részt vettek, akik az ukrán hatalom alatt teljességgel jogfosztottak voltak, most pedig már élhetnek jogaikkal, anyanyelvükön beszélhetnek. A népszavazás eredményét pedig mindenki jól ismeri” –jelentette ki Szergej Lavrov.

Oroszország megvédi gyermekeit

„A nemzetközi porondokon Oroszországnak nem csak érdekei vannak, de felelőssége is, mindenekelőtt a saját állampolgárai felé, de azok felé is, akik más országokba települtek át. Ma figyelemmel kísérjük a 13 éves kis Liza sorsát, kinek szülei bejelentést tettek, hogy lányukat Németországban Közel-keleti migránsok megerőszakolták. Annak ellenére, hogy a német hatóságok el kívánják tussolni ezt az ügyet, diplomatáink ki fogják deríteni az igazságot. Reméljük, nem fogják a szőnyeg alá söpörni ezt az ügyet, és nem fogják valamilyen ok miatt ismét elhallgatni a tényeket. Ügyvédet kértünk fel a család érdekeinek képviseletére és az orosz követséggel is kapcsolatban állunk. Kétségtelen, hogy a kislány nem önként bujdosott el 30 órára. Reméljük, hogy ezeket a migrációs problémákat nem polkorrekt módon akarják kezelni, valamely belpolitikai érdek védelmében” – mondta Lavrov.

Egy brit újságíró az orosz-angol viszony jövőjéről érdeklődött a Litvinyenko-ügy kapcsán:

„Owen bíró a vádirat felolvasásakor egyetlen konkrét állítást sem tudott alátámasztani, mindössze olyan kifejezéseket használt, hogy „lehetséges, valószínűleg, láthatóan.” Még olyan jogi kifejezéseket sem használt, hogy „a vád erős közvetett bizonyítékokon alapul.”

Ez természetesen példa nélkül áll a bírósági eljárások sorában, főleg azért, mert ennek az ügynek igyekeznek objektív és részrehajlás nélküli külsőt adni. A brit külügy szerint ez az eset csak bonyolultabbá teszi az amúgy sem egyszerű kapcsolatainkat, a magam részéről ezzel a megállapítással tökéletesen egyetértek. Nincs Litvonyenko-ügy, mindössze egy színházi előadás van Litvinyenko-ügy néven, és ez az előadás országaink viszonyát a „lehetséges, valószínű és láthatóan” jelzők nélkül is bonyolultabbá teszi” – jelentette ki Szergej Lavrov.