A szülők tovább küzdenek az ír gázoló megbüntetéséért

Cikk Front kép - 280x185: 

Folytatják a küzdelmet a két kisgyermek halálát okozó leányfalui gázolás ír elkövetőjének felelősségre vonása érdekében a szülők - közölte Tóth István ügyvéd, a család jogi képviselője szerdán az MTI érdeklődésére.

"Az ír hatóságok eljárása felháborító. Jogászként és magyar állampolgárként is lekezelőnek, sértőnek érzem. Érthetetlen, hogy két európai uniós jogállam között miként fordulhat elő, hogy egy jogerős bírósági döntésnek egy évtizeden keresztül nem lehet érvényt szerezni. Ez alkalmas lehet az igazságszolgáltatásba és az unióba vetett bizalom megingatására, hiszen sérti a tisztességes eljárás és a tagállamok közti egyenjogúság elvét" - szögezte le a magyar szakember.

Az ír Legfelsőbb Bíróság napokban meghozott döntése értelmében Francis Ciarán Tobin nem adható át Magyarországnak. Az ír férfit a 12 évvel ezelőtti, két gyermek halálát okozó gázolás miatt távollétében három év szabadságvesztésre ítélte a magyar bíróság, ám a tíz évvel ezelőtti jogerős döntést azóta sem hajtották végre, és az ír legfelsőbb bírósági határozat nyomán Tobin fogva tartását is megszüntették hazájában.

Tóth István elmondta, hogy a legutóbbi elfogadhatatlan döntés ellen több fórumon is fellépnek. Elsősorban a strasbourgi székhelyű emberi jogi bírósághoz fordulnak, mert álláspontjuk szerint az ír bíróságok megsértették a fair eljárás és a fegyveregyenlőség elvét, amikor nem vonták be a sértetteket az ügybe. Nem értesítették a halálra gázolt gyermekek szüleit és a jogi képviselőt az ottani eljárási cselekményekről, nem adtak lehetőséget az iratokba való betekintésre.

Az ügyvéd, aki már több ügyben is sikeresen eljárt a strasbourgi bíróság előtt, úgy véli, hogy a fentiekre hivatkozva sikeresen perelhetik be Írországot az emberi jogi bíróság előtt.

Ezen túlmenően megvizsgálják azt is, hogy az ír alkotmánybíróság előtt van-e lehetőség a mostani döntés megtámadására. Ha ugyanis az ír alkotmánybíróságnak vannak olyan hatáskörei, amelyeket például a magyar kapott meg a közelmúltban, akkor alkotmányjogi panasz formájában felülvizsgálhatja, és akár meg is semmisítheti az ír Legfelsőbb Bíróság döntését - tette hozzá a szakember, aki megjegyezte: vizsgálják a más nemzetközi jogi fórumok előtti fellépés lehetőségét is.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a magyar bíróság tíz évvel ezelőtti eljárásáról, melyben lehetővé tették, hogy az ír vádlott távollétében folyjék a per, Tóth István kifejtette: az egy kifogástalan, humánus döntés volt a tekintetben, hogy a jogerős elmarasztalás előtt nem sújtották a feltételezett elkövetőt azzal, hogy Magyarországon fogva tartják.

A magyar bíróság eljárása már csak azért sem kritizálható, mert minden ésszerű megfontolás szerint két jogállam, ráadásul uniós tagállam viszonyában fel sem merülhet, hogy nem hajtják végre az egymás bíróságainak jogerős döntéseit. Éppen ezt a bizalmat ingatja meg az ír hatóságok sértő, lekezelő eljárása - szögezte le a leányfalui gázolásban elhunyt gyermekek családját képviselő ügyvéd.

Tobin, aki az Irish Life biztosítótársaság képviseletében három évig dolgozott Magyarországon, 2000. április 9-én, Leányfalun ütött el egy öt- és egy kétéves kisgyermeket, akik a helyszínen meghaltak. A vizsgálat megállapította, hogy a baleset okozója nagy sebességgel előzésbe kezdett, eközben elvesztette uralmát járműve felett, felhajtott a járdára, és ott gázolta halálra a két kisgyereket.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerdán azt közölte: sajnálattal vette tudomásul az ír Legfelsőbb Bíróság keddi döntését, és az ír igazságügyi tárca tájékoztatását arról, hogy az ír jog szerint Magyarországnak nincs lehetősége további jogi lépéseket tenni az ügyben.

Az ír Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta határozatát, hogy a baleset idején hatályos ír jog értelmében az átadásra csak akkor lett volna lehetőség, ha a keresett ember megszökött volna abból az országból, amely európai elfogatóparancsot adott ki ellene. Tobin azonban a büntetőeljárás során ötszázezer forint biztosítékot helyezett letétbe, ezért távozása nem minősül szökésnek.

A magyar igazságügyi tárca sajnálattal vette tudomásul az ír döntést, különösen annak fényében, hogy egy 2009-ben hatályba lépett módosítás már törölte a hivatkozott ír törvényből azt a kitételt, amely szerint csak szökés esetén adható át a kereső országnak a keresett ember.

MTI - barikad.hu