Erőtlen győzködés a Bándy-ügyben

Cikk Front kép - 280x185: 

Még mindig nem csitulnak a kedélyek a brutális módon meggyilkolt fiatal rendőrpszichológus ügyében. Rengeteg a nyitott kérdés.

A rendőrség tájékoztatása finoman szólva is egyszerűre sikeredett. Érezhető volt a levegőben, hogy valami nem stimmel. Maga Dakos József, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is meglehetősen zavart volt. Egy biztos, nem sikerült megnyugtatni a lakosságot. Nem volt meggyőző, a kérdések nyitva maradtak, az időnként botladozó beszámoló nem hozott megnyugvást. Nekünk, egyszerű állampolgároknak, akik a P. Lászlók potenciális áldozataikként sétálunk, bevásárolunk, születésnapot ülünk, vagy épp temetőbe megyünk elhunyt szeretteinkhez. Mi is érezzük, hogy valami hiányzik. A rendőrség is érzi, hogy győzködni kell még.

A hihető verzió

Kovács Lajos nyugalmazott ezredes, akit szakértőként vontak be a pécsi gyilkosság felgöngyölítésébe, illetve számos más hasonló ügyön dolgozott már a rendőrségnél, az esetet követően úgy nyilatkozott, hogy Bándy Kata csak akkor sétálhatott önként a lakásától 500-800 méterre lévő, igen nehezen megközelíthető szeméttelepig (ahol a holttestét is megtalálták), ha erre egy ismerőse kérte. Ellenkező esetben erőszakkal, kocsival hurcolhatták oda (mert gyalogosan ilyen távon ez szinte lehetetlen), valószínűleg többen.

Szerinte az azóta elfogott és beismerő vallomást tevő P. László nem lett volna képes egymaga autót vezetni, leendő áldozatát lefogni, netán már a kocsiban megerőszakolni, megfojtani, illetve a fiatal nő táskáját kiüríteni, vagyis elképzelhető, hogy nem egyedül követte el a bűncselekményt, de ez a feltételezés még bizonyításra vár.

Kovács Lajos arra a kérdésre, mi támasztja alá, hogy a bűncselekményt autóban követték el, azt felelte: ez csupán az egyik verzió. Az is lehet, hogy a pszichológusnőt az elhagyatott füves területen lévő dombon ölte meg a tettes, majd onnan görgette le a mélybe, utána dobva üres táskáját, ám ennek ellentmond, hogy a dombon az elrabolt holmiból származó egyetlen nyomot sem találtak.

A nyugalmazott ezredes megjegyezte: noha a szakértők még nem támasztották alá a nemi erőszak tényét, a helyszínen tapasztaltak alapján szinte biztos, hogy ez történt.

A szakértővel megtámogatott magányos farkas

Mindezek ellenére kiállították P. Lászlót, a magányos gyilkost, akinek nehéz gyermekkora volt, aki szegénységben élt, szükséglakásban, aki szegény azt sem tudta, mit cselekszik, hiszen ivott és drogozott is. Akinek megtetszett egy fiatal lány, ám az nem akart kötélnek állni. Aki saját bevallása szerint nem erőszakolta meg a lányt. Aki előre szólt, hogy egyedül viszi el a balhét.

Már csak a meggyőzés kellene. Nagyon. Hogy ez bizony-bizony mégis így történt. Szakember mondja újra. Ismét Kovács Lajos. A legújabb, Népszabadságban olvasható nyilatkozata szerint túlságosan sok minden egyezik ahhoz, hogy ne P. László legyen a tettes. Ráadásul van pár „megkérdőjelezhetetlennek” látszó bizonyíték, amelyek szintén az egyelkövetős verziót erősítik, s azt, hogy ő az elkövető.

A nem hihető verzió

Kovács Lajos szerint a nyomok arra utalnak, hogy a gyilkosság közel ahhoz a helyhez történt, ahol a testre rátaláltak. Azonban az áldozat viselkedése szinte egyáltalán nem rekonstruálható.

Miután már otthona kapujánál járt, logikus lett volna, hogy bemegy, és megpróbálja kizárni a tettest, de feltehetőleg nem akarta, hogy bizonyosságot kapjon, hol lakik a neki tetsző, általa kiszemelt lány, és esetleg később megkeresse, zaklassa. A tettes vallomása szerint Kata a kapuban elejtette a kulcsát. Nyilván ideges volt, és úgy döntött, továbbmegy, hátha lemarad, vagy másfelé veszi az irányt a férfi.

Nem zárható ki, hogy amikor P. László megszólította, gyakorló pszichológusként azt hitte, ura tud maradni a helyzetnek, le tudja beszélni a férfit arról, hogy tovább zaklassa őt, képes lesz leszerelni a közeledését. Kovács Lajos szerint Kata nem vagy csak már túl későn érezte meg a veszélyt, de az is lehet, hogy az élete elleni közvetlen támadás előtti utolsó pillanatig nem érezte olyan súlyosnak a helyzetet, ami indokolta volna, hogy segítséget kérjen, s mire ráeszmélt, hogy mekkora bajban van, már késő volt. (Nyilván azért ejtette el a kulcsát idegességében, mert nem érezte a történések súlyát – a szerk.)

Kata túl kedves, a poligráf túl megbízható

Kovács Lajos szerint lehet, hogy Kata vesztét épp a kedvessége okozta. Mindenki kedvelte, mindenkivel képes volt kapcsolatot létesíteni, és feltehetőleg nőként és pszichológusként egyaránt tudta is kezelni ezeket a kapcsolatokat.

P. László DNS-ét megtalálták Kata körmei alatt, így sikerült azonosítani a férfit. Később hazugságvizsgálatnak is alávetették. Kovács Lajos 30 év tapasztalatára hivatkozva azt mondja: a módszer százszázalékos. Szerinte kizárt, hogy a vizsgálatot végző szakember (aki idehaza a poligráfos vizsgálatot meghonosította a rendőrségen) ne szúrta volna ki, ha a gyanúsított reakciói másról árulkodnának, mint amit a férfi a vallomásában állított. Ha lettek volna tettestársai, akár csak pszichikai bűnsegédek is, akik az ölésben nem vettek részt, csak ott voltak, figyeltek, s ezzel bátorítást adtak P. számára, a hazugságvizsgálaton ez kiderült volna.

Túl nagy a fordulat. Túl sok az eltérés. Mindenki igyekszik állást foglalni. Ki kollektíven igyekszik sajnálni a cigányságot, ki a férfiakra hajigál köveket, mint mocsok erőszaktevőkre, ki a gyerekét félti, ki gyilkost gyilkolna, de mindenkinek van véleménye. Mindenkit foglalkoztat az ügy. Feltevődnek kérdések. Portálunk is megfogalmazta ezeket a kérdéseket. És ha a társadalom elég felnőtt ahhoz, hogy kérdéseket tegyen fel, akkor elég felnőtt ahhoz is, hogy válaszokat kapjon azokra. Valós válaszokat. Csak őszintén, zavar nélkül. Mert nem vagyunk hülyék. Akkor sem, ha a tájékoztatásokat kibökő szervek sokszor annak néznek bennünket.

-nk-

barikad.hu