2016. 12. 8. 10:45

Ez a fenyegetés nagyon hamar élessé válik - Kanada és az Egyesült Államok cégei aratni készülnek

Óriási kockázatot vállaltak az Európai Unió (EU) országai azzal, hogy nem akadályozták meg az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény ideiglenes hatálybalépését. Az észak-amerikai agrárvállalkozások kipucolhatják kontinensük mezőgazdasági szektorát, és az olyan kicsi országok esetén, mint amilyen a magyar is, ez lehet az a utolsó szög a vidék koporsójában.

Európai turné

A mezőgazdaság és kereskedelmi politikával foglalkozó Institute for Agriculture and Trade Policy és a Kanadaiak Tanácsa (Council of Canadians) civil szervezetek szakértői egy európai körút keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet meghívására érkeztek Magyarországra, hogy szakmai szervezetek és döntéshozók, valamint a nagyközönség előtt is bemutassák az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) és az EU-Kanada kereskedelmi egyezmény (CETA) mezőgazdaságra gyakorolt várható negatív hatásait. A hétfő délutáni sajtórendezvényen több hazánkat érintő kérdésre is választ adott az amerikai Sharon Treat és a kanadai a Sujata Dej.

A kiindulópont, és a minta jól ismert, az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) hatására bár megháromszorozódott a kanadai export, de a gazdaságoknak majdnem a fele eltűnt (ez az ottani mércével majdnem kétszázezer farm felszámolását eredményezte). A koncentrációra jellemző: a kanadai állattenyésztés 90 százaléka két cég kezében összpontosul, míg a teljes mezőgazdasági forgalom 50 százalékán öt vállalat osztozik. Az észak-amerikai országban az átlagos birtokméret 400 hektár feletti, és vannak olyan hizlalótelepek, ahol 20 ezer szarvasmarhát is tartanak, másutt több mint 100 ezer baromfit zsúfolnak össze.

Kanada, nem a barátunk

A nagyüzemi állattartás miatt, valamint az állatjóléti, illetőleg az élelmiszer-biztonsági szabályozás gyengeségén spórolva a kanadai hústermelés 20 százalékkal is olcsóbb, mint az európai. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Kanada a világ harmadik legnagyobb GMO-termesztője, illetőleg több mint 50 ezer Egyesült Államokbeli cégnek van leányvállalata az országban; valóban kockázatosnak tűnik egy ilyen sokrétű szerződést megkötni Ottawával.

"Európában sokakban él egy kép Kanadáról; természeti érintetlenség, másokat nem bántó politikai berendezkedés. Azonban ez nem így van"

- oszlatta el az illúziókat Sujata Dej. Az észak-amerikai ország két alkalommal is perelte már az EU-t, amiért Brüsszel korlátozni próbálta a génkezelt növények, illetőleg az antibiotikumokkal, hormonokkal kezelt szarvasmarha forgalmazását.

Dej figyelmeztetett, Kanada jogi értelemben nem ismeri el "az elővigyázatosság elvét", így ezekkel a vállalatokkal (amelyek egyébként nagy ráhatással bírnak a mindenkori kormányokra is) kellene versenyezniük többek között a magyar agrárium szereplőinek is.

Ezek alapján nem várható el, hogy a CETA-t ne hasonló érdekek mentén használják fel ezek a cégek - fogalmazott a Kanadaiak Tanácsa szakértője, hozzátéve: a szabadkereskedelmi egyezmény durván beleszól a mindennapi életünkbe, érinteni fogja az élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdaságunk színvonalát.

"Ez a fenyegetés nagyon hamar élessé válik",

mondta el.

Trump ezt engedi

Az amerikai Sharon Treat egy szemléletes példán mutatta be a szabadkereskedelem működését: a takarmányt az egyik országban állítják elő, egy másikban eszi meg azt a haszonállat, és a harmadikban dolgozzák fel annak a húsát. A tőke, a bevétel nem a helyi közösségben marad, nem azt erősíti.

A mezőgazdaság és kereskedelmi politikával foglalkozó szakember felelevenítette azt is,  Kanada az Egyesült Államokat is beperelte a WTO előtt, és elérte, hogy az élelmiszerek eredetét jelző címkerendszert eltörölje Washington.

Trump a radikális iszlám visszaszorítására koncentrálna és elengedné a NATO kezét

Az Antall József Tudásközpont szervezésében tegnap került sor a How the White House Was Won - A Fehér Ház meghódítása című panelbeszélgetésre, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A résztvevők elsősorban a leendő elnök várható külpolitikájáról, gazdasági és biztonságpolitikai elképzeléseiről, valamint karakteréről értekeztek.

Lapunk volt az egyedüli, amelyik megírta, J. D. Gordon, Donald Trump nemzetbiztonsági igazgatója egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen arról is beszélt, hogy a megválasztott amerikai elnök a csendes-óceáni egyezményt (TPP) ugyan felmondja, a NAFTA-t pedig újratárgyalja, ám a TTIP-et nem engedi el, a megállapodás később ismét napirendre kerül. De vajon mi ennek az oka? Miért fontosabb Trump számára a kontinensünk "gyarmatosítása", mint Ázsia országainak "bekebelezése"? - kérdeztük az amerikai Treat-et.

Véleménye szerint ennek két magyarázata van, amelyek egyébként szorosan összefüggnek az elnökválasztási kampánnyal. Az egyik, hogy a tengerentúli civilek, és persze Bernie Sanders demokrata szenátor miatt a közbeszéd tárgyává vált a TPP (amelynek elfogadott szövegét nyilvánosságra is kellett hozni), így végül minden elnökjelöltnek állást kellett foglalnia a kérdésben. Jellemző, olyan mértékű volt az elutasítottsága a szerződésnek, hogy még a Wall Street által szponzorált Hillary Clinton is kénytelen volt kritikát megfogalmazni a TPP-vel szemben.

A másik szempont az amerikai termelőmunka Ázsiába és Mexikóba való kiszervezésének társadalmi hatása volt; a NAFTA ratifikálása óta (két évtized alatt) több mint 60 ezer gyár szűnt meg az Egyesült Államokban - Trump a munkájukat elvesztett kék gallérosokat igyekezett megszólítani elitellenes kampányával. Ez sikerült is, hiszen a korábbi gyári munkás (aki most jó eséllyel egy gyorsétteremben szolgál ki) az ingatlan milliárdosra szavazott. Főleg úgy, hogy a rivális férje, Bill Clinton volt az az elnök, amelyik aláírta a NAFTA-t.

A TTIP-nek viszont inkább az Európai Unióra lehetnek káros hatásai, hiszen a kontinensünkön - legalábbis egyelőre - elképzelhetetlennek tűnnek az ázsiai munkaviszonyok, viszont a termőföldjeinken bőven akad keresnivalója az észak-amerikai agrárkémiai cégeknek.

Magyarország védtelen

Nem értett egyet azzal sem, hogy a magyar alaptörvényben lefektetett GMO-moratórium elegendő védelmet biztosít majd ezen cégek tevékenységével szemben. "Amerikai szemmel" ez pusztán annyi, hogy létezik egy európai ország, amelynek a szabályozása szigorúbb a többiekénél, azonban mind a CETA, mind a TTIP rengeteg figyelmet szentel ennek a kérdésnek és a konklúzió szerinte az, hogy nem tagállami, hanem központi szabályozás érvényesül majd.

A CETA szövege feketén-fehéren kimondja, kölcsönös párbeszédet kell kialakítani a biotechnológiai szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében.

"Ha nem akarnának hozzányúlni a GMO-hoz, mi indokolná ezt a kétoldali dialógust?"

- firtatja a szakember.

Egyetértés alakult ki abban is, hogy az Orbán-kormány hiába reménykedik a földrajzi árujelzések megmaradásában - Kanada mindössze 145 európai földrajzi megjelölést ismer el (ez az egész 10 százaléka), és bár arra van mód, hogy erre a listára felvegyenek névjegyet, de csak újakat, korábban regisztráltak esetében, utólagos felvételre nincs lehetőség.

Észak-Amerikában viszont kereskedelemi márkajelzések vannak - ez is egy jelentős kulturális különbség, magyarázza Treat. A fogyasztók nem egy adott ízvilágot, regionális jellemzőt, hanem egy márkajelzést keresnek, amely viszont már nem számít a termelők szellemi tulajdonának.