Ezért úszunk az adósságban

Cikk Front kép - 280x185: 

Legfrissebb jelentésében a központi költségvetés önkormányzatok nélküli adósságállományának 2006-2011 közötti alakulását vizsgálta az Állami Számvevőszék. Volt mit.

A vizsgálat tárgyát képző hat év alatt az államháztartás központi alrendszerének adóssága 64,2 százalékkal emelkedett. A növekedés okai között a központi alrendszer hiánya, a kamatterhek, az átvállalt adósságok és a forint gyengélkedése állt.

Amikor megcsúszott az egyenleg

Az ÁSZ anyaga szerint különösen 2006-ban (15,2%), és 2008-ban (16,2%) nőtt az államadósság, a többi évben "csupán" 4,6-6,0 százalékos volt a növekmény. Előbbinél a rekordméretű költségvetési hiány (csaknem elérte a 2000 milliárd forintot), utóbbi esetben pedig az IMF-től lehívott első hitelrészlet (1561,3 milliárd forint) devizabetétként való elhelyezése okozta.

A központi hiány a felelős

A vizsgált hat év alatt az államháztartás hiány 8190 forinttal nőtt, amelyről leginkább a központi alrendszer hiány volt a felelős. 

A jelentés szerint a hiány államadósság-növelő hatása annak ellenére volt magas, hogy a deficit csökkentésére irányuló intézkedések következtében az éves központi költségvetési hiány a 2006. évi 1961,6 milliárd forintról 2010-re 853,9 milliárd forintra csökkent, illetve az elsődleges egyenleg 2008-tól 2010-ig pozitívvá vált. Mielőtt azonban mindent a Gyurcsány-Bajnai kormányok nyakába varrnánk, a jelentés rögzíti: 2011-ben elakadt a hiány csökkenő trendje az egyszeri kiadási tételek (MOL-részvényvásárlás és áfa-visszatérítés) miatt.

Pakolgatták az adósságot

Jelentős adósságnövelő tétel volt a központi alrendszeren kívül eső állami szervezetek adósságának integrálása. Ilyen tételek volta az autópálya-társaságok, a MÁV, a BKV, vagy a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása. Ez hat év alatt 720 milliárddal növelte az állam eladósodottságát (más kérdés, hogy ez pusztán statisztikai bűvészkedés, az adósság enélkül is ott lett volna, csak elbújtatva).

Nem csak növekedett, át is alakult a magyar államadósság szerkezete. A korábbihoz képest ugyanis megnövekedett az állam devizában mért adóssága, így a forint gyengülésre is érzékenyebbé vált az államháztartás (2006-os 28 százalékról 2011-re 48 százalékra nőtt a deviza szint). A devizaadósságot növelte az IMF-től és az EB-től lehívott hitel, az éves devizakötvény kibocsátások duplájára emelése - hívják fel a figyelmet az ÁSZ szakemberei. "2008-ban a devizafinanszírozás negatív hatásai jelentkeztek: növekedett az árfolyamkockázat, romlott a befektetői megítélés, a hitelminősítés" - emlékeztetnek.

barikad.hu