Fletó leesik a piedesztálról

Cikk Front kép - 280x185: 

Gyurcsány Ferenc beperel mindenkit, aki azt merészeli állítani, hogy plagizálhatott a szakdolgozatában. Lapunk ennek apropóján felidézi azokat az ügyeket, amikért már rég távoznia kellett volna a közéletből a 2006-ban emberek tucatjait megnyomorító milliárdos posztkommunistának.

Schmitt Pál plágiumbotrányakor hatalmas bakot lőtt moralizásával (az elnököt erkölcsi okok miatt való távozásra szólította föl) Gyurcsány Ferenc. Megvan a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében Gyurcsány Ferenc sógorának 1980-ban írt szakdolgozata. A Gyurcsánnyal szembeforduló egykori sógor, Rozs Szabolcs dolgozatát múlt csütörtökön találták meg az intézményben. Ennek azért van jelentősége, mert a volt miniszterelnök négy évvel később azonos, A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címen írt diplomamunkájának bírálata már előkerült.

A szemkilövető meg van sértődve

Rozs Szabolcs szakdolgozatának otthon őrzött példányát korábban bemutatta a Hír TV, Gyurcsány Ferenc azonban megkérdőjelezte a dokumentum hitelességét, arra hivatkozva, hogy az nem hivatalos, nem iktatta az egyetem. Egyúttal hangot adott annak a meggyőződésének, hogy diplomamunkáját és sógoráét is ellopták az egyetemről, mondván nehezen hihető, hogy véletlenül éppen ez a kettő tűnt el. Gyurcsány Ferenc május elsejei beszédében kikérte magának és képtelennek nevezte a plágiumvádat, majd azt közölte: nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált.

Gyurcsány takarodjon!

Egyértelművé vált, hogy a bukott diktátornak, Gyurcsány Ferencnek távoznia kell a közéletből. Újabb hazugságára derült fény, nem maradhat országgyűlési képviselő – mondta el Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője és szóvivője. Ha működne Magyarországon a valódi elszámoltatás, akkor ez már korábban megtörtént volna. Ha a kormánytöbbség végre elfogadta volna a Jobbik lusztrációs javaslatát, akkor Gyurcsány Ferenc nem maradhatna a közéletben – tette hozzá. Az ügyben egyébként az első, tényfeltáró sajtótájékoztatót szintén egy jobbikos politikus, Pörzse Sándor tartotta.

Sukoró az apropó

Gyurcsányt sem a 2006 őszi forradalmi hangulatú események vérbe fojtása (egyúttal emberek megrokkantása, erkölcsi és anyagi tönkretétele), sem a törvénytelen lehallgatások miatt eleddig nem sikerült felelősségre vonni. Tavaly mentelmi jogát nagy arányban függesztette fel az Országgyűlés, de az számtalan mutyija közül csak az egyik, az úgynevezett Sukoró-ügy miatt történt.

2008. május 21-én az Országgyűlés Nándorfehérvári termében találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Joav Blum és Fred H. Langhammer üzletemberekkel. A tanácskozás témája a Sukoróra tervezett gigantikus, izraeli érdekeltségű szálloda–kaszinó–sport komplexum volt. Az utólagos magyarázat szerint a kormány számára kiemelkedő érdek volt a nemzetgazdasági szempontból is jelentős, több ezer munkahelyet teremtő beruházás megvalósulása. Az akkori ellenzék, illetve az ügyészség jelenlegi álláspontja szerint azonban a tanácskozáson történtek az államnak milliárdos kárt okozó hivatalivisszaélés-sorozat kulcsmomentumai voltak, ami felveti az ügyben közbenjáró miniszterelnök büntetőjogi felelősségét.
Kérdés, Gyurcsányt végre felelősségre lehet-e vonni jogilag a Sukoró-mutyiban, ahogyan nem sikerült korábban az elmúlt évek gyanús ügyeiért, melyekben a milliárdos minden esetben elkerülte a törvényi felelősségre vonást, két éve pedig a Fidesz által beígért elszámoltatást is.

Nomentana: a Cégbíróság Fantomja

Gyurcsány kültagja volt az 1993-ban Nomentana Bt. nevű cégnek, melyet Kft-vé kívántak átalakítani. Abban az évben számos szerződéskötés során mint az átalakulás alatt levő Kft. ügyvezetője járt el. Például ilyen minőségében szerezte meg a Szenzor Szervezési Kft. többségi tulajdonrészét, mely cég nevét később Aldo Kft-re változtatta.

A Cégbíróság azonban 1993 szeptemberében jogerősen elutasította a Nomentana Kft. bejegyzési kérelmét, tehát a Kft. létre sem jött. (A Cégbírósági végzés tértivevényét a Magyar Nemzet 2006 januárjában közölte is.) Az akkor hatályos cégjogi szabályok szerint tehát a Gyurcsány által kötött szerződések törvény erejénél fogva semmisek, mivel a Bt. kültagja nem jogosult a cég képviseletére. A törvényes eljárás a szerződéskötések előtti állapot visszaállítása lett volna. Így a létre nem jött Kft. az Aldo Kft-ben sem szerezhetett üzletrészt.

A Magyar Nemzet megírta: Gyurcsány 1994-ben és 1995-ben is leadta a Cégbíróságon a jogilag nem létező Nomentana Kft. mérlegbeszámolóját. A Nomentana Bt-t végül 1995 végén alakították át Kft-vé, a Cégbíróságot pedig azzal tévesztették meg, hogy az elutasított bejegyzésű Kft. adószámát, TB-számát és statisztikai számjelét jegyeztették be hozzá. Ennek az immár törvényesen működő Nomentana Kft-nek azonban semmi köze ahhoz a Nomentana Kft-hez, mely 1993-ban létre sem jött.
1994 során a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) sorozatban értékesítette ingatlanjait, a nem létező tulajdonossal „működő” Aldo Kft. ekkor kötött lízingszerződést több állami ingatlanra, ebből irdatlan mértékű vagyongyarapodásra tett szert. Hogy eltüntessék a fantomcéget az Aldoból, a nem létező Kft. 1994-ben az üzletrészt eladta Molnár Attilának, aki Gyurcsány tulajdonostársa volt az Altus Rt-ben. Vélhetően színlelt szerződés volt az üzletrész-átruházás, hiszen Molnár egy évvel később az Aldo-pakettet eladta Gyurcsánynak. A fantom így végleg köddé vált.

Szalay utca: Mr. Lízing legnagyobb húzása

A MeH 1995 januárjában pályáztatás nélkül 6,64 millió forintért értékesítette az országgyűlési képviselők klubjának szánt Szalay u. 4. szám alatti ingatlant a Gyurcsány-cégbirodalom fejének is nevezhető Altus Rt-nek egy egyesület közreműködésével. Néhány hónap múlva – egy értékbecslés tanúsága szerint – az ingatlan már csaknem 9,8 millió forintot ért. Ekkor, 1995 áprilisában a MeH tulajdonában álló Közlönykiadó Kft. több mint 100 millió forintért bérelte vissza az ingatlant a Gyurcsány által képviselt egyesülettől.
A most plágiumgyanúba került volt miniszterelnök cégbirodalma már ebből is busás haszonra tett szert, ám nincs vége. Ma egy tornapapucs, holnap az egész világ! – hallhattuk a Csengetett, Mylord? című angol komédiasorozatban. Azon túl, hogy a visszabérlés révén az Altus Rt. bőven kaszált az adófizetők pénzéből, Gyurcsány az egyesület nevében arra is kötelezte a Közlönykiadó Kft-t, hogy újabb több mint százmillióért építse is át azt. Adóforintokból, csak úgy, puszira!

Korundvilág: Pratchett megnyalná az ujjait

Az Altus Rt-hez kötődő konzorcium 1996-ban privatizálta a Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft. (Motim) többségi tulajdonrészét. A cég ekkor több mint kétmilliárd forint saját tőkével, évi 6,5 milliárd forint árbevétellel, valamint 200 millió forint nyereséggel rendelkezett. Ennek ellenére a Gyurcsány-kör mindössze 705 millió forintot fizetett érte. Ebből csupán 5 millió (!) forintot állt a konzorcium, ezt az összeget egészítette ki 700 millió forint hitellel a Magyar Hitelbank Rt. Ja, hogy el ne felejtsük: e bank igazgatótanácsának elnökét ekkor épp Apró Piroskának hívták.

A Motim 2006 márciusában egy kormányrendelet alapján évi 16 265 tonnányi szén-dioxid kibocsátására vált jogosulttá. Ám a Motim ekkor nem végzett olyan tevékenységet, mely jelentős gázkibocsátással járna. A túlbecsült mennyiséget később parlamenti felszólalásában Szabó Imre, a Gyurcsány-kormány környezetvédelmi és vízügyi minisztere gyakorlatilag elismerte. Az a vállalkozás, mely nem használta ki a rendelkezésére álló keretet, a fennmaradó kvótát értékesíthette. Sajtóhírek szerint a Motim a fölösleges kvóta értékesítéséből 80 millió forint bevételre tett szert.

Fittelina: sok (?) jó bérlő kis helyen is elfér

Apró Antal unokája, a bolgár kommunista titkosszolgálatok tagjának, Peter Dobrevnek a lánya, Gyurcsány harmadik felesége, Dobrev Klára a volt miniszterelnökkel közösen alapította meg a Fittelina Kft-t. Klára asszony jó parti volt, az ő tulajdonában állt az a Szemlőhegy u. 42. alatti ingatlan, melynek hasznosítási jogát tulajdonosként 16 millió forint értékben átengedte a Kft-nek. Fontos: nem a tulajdonjogát, hanem a hasznosítási jogát! Megjegyzendő, a 159 négyzetméteres ingatlant Dobrev ennek feléért, 8,6 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól…

A lakásban ekkor többen is éltek: Gyurcsány és felesége gyermekeikkel, Dobrev Klára szülei, Peter Dobrev és Apró Piroska, valamint annak a Jahner-Bakos Mihály nevű vérbírónak az özvegye, aki Stomm Marcelt, a Székely Hadosztály szervezőjét, a 2. magyar hadsereg III. hadtestének parancsnokát halálra ítélte. (Stommot egyébként 1989-ben rehabilitálták.)

Nyilván ők kicsit összehúzták magukat, hogy a Fittelina Kft. által bérbeadott ingatlan többi bérlője is elférjen. Ja, nem… Noha bérlőről nem tudunk, a Fittelina Kft. tevékenységet végzett, így úszómedencét, liftet, szaunát, szoláriumot és öntözőrendszert is telepített az ingatlanra. A Magyar Nemzet szerint 1995-96-ban röpke 58 millió forint értékben. Természetesen a cég így jogosulttá vált a beruházás értékcsökkenésének megfelelő összeg költségként történő elszámolására, bizonyos feltételek mellett pedig még az ÁFA-t is visszaigényelhette. A nem a Fittelina saját ingatlanján végzett beruházásokat, az uszodát, szaunát stb. vajon használták az ott lakók? Ha igen, akkor a magáncélú használat miatt ÁFA-levonási jog és költségelszámolás nem lett volna lehetséges, sőt SZJA-t és EHO-t kellett volna fizetniük.

Fenti ügyleteket számos magánszemély, politikus és hatóság próbálta megtámadni, ám eredményre egyelőre nem jutottak. Még úgy sem, hogy ezeket olvasva a tisztességes embereknek még a lábfejük is ökölbe szorul. A plágiumbotrányba keveredett bukott miniszterelnök, Fletó pedig továbbra is szabadlábon…

Amúgy nem tudja valaki, ki az a K&H-botrányban emlegetett Gyurcsányi?

D.Z. – H.Á.

Megjelent a Bar!kád hetilap 2012. május 10-i számában.