2012. 08. 21. 08:29

Hettita szobrok rejtélye

Őrző lények

Az egyik álláspont szerint a szobrokat Kr. e. 1400-1200 között vésték, melyeket egy közeli szent forrás mellé helyezték. Ilyen ősi kultuszhelyek a szkíta és szkíta-rokon népek között léteztek, akik áldozati helyük védelmét megpróbálták mágikus eljárással biztosítani. Elképzelhető, hogy a közeli hegyekben az ókorban még élt ázsiai oroszlánról mintázták a szobrokat. Az oroszlánok nemcsak Kisázsiában, hanem a Távol-Keleten is őrző feladatot láttak el, a hun kultúrából merítő kínaiaknál mai napig a kapukat és a bejáratokat kőből faragott oroszlánok védik. Az biztos, hogy Kínában ez a macskaféle idegen eredetű, valószínűleg a hunoktól tanulták meg ezt a sajátos kultuszt.

Kik a hettiták?

Az ókori emlékhelyet a hettiták készíthették, akik akkoriban a mai Törökország nagy részét uralták. Ezt a félelmetes ókori népet a 19. században besorolták az úgynevezett indoeurópai nyelvcsaládba, valójában a hettiták szkítákkal rokon népek voltak. Mészáros Gyula szerint az elő-szkíta majkopi kultúra továbbvivői voltak. A hettia szokások, a vallás erre enged következtetni, de volt már olyan nyelvész, aki a hettita nyelvet a belső-ázsiai szkíta tohárral roonította.  

Mozaikok a múltból

A feltárást végző két kutató, Erol Özen és Geoffrey Summers az American Journal of Archaeology című folyóiratban ismertették az eddigi kutatási eredményeket. A tanulmányban megemlítették, hogy a két oroszlánszobor stílusában ugyan különbözik egymástól, minden bizonnyal azért, mert két különböző mester készítette őket. A régészeti leletek, valamint az írásos bizonyítékok arra utalnak, hogy a mára kipusztult ázsiai oroszlán régen nagyon elterjedt volt Anatóliában, néhányukat a hettiták vermekben tartották fogva, valószínűleg azzal vadásztak.

 

 

OB