A koronavírus-járvány idején 30 százalékkal csökkent a diákmunkások száma hazánkban, mivel sem a turizmusba, sem a vendéglátásba, de még irodai munkára sem tudtak diákokat kiközvetíteni – írja a Napi.hu. Ezzel párhuzamosan a fizikai munka, a termelés, a gyártás viszont változatlanul pörgött. A piac 2021 nyarán, a Covid utáni nyitás idején kezdett újra feléledni, s azóta teljesen helyreállt a korábbi rend a diákfoglalkoztatottság terén.
Az idei nyár nehezen indult be, a június jóval szerényebb adatokat produkált a megszokottnál, mert annyira nem voltak nyaralók, hogy nem kellett a plusz munkaerő a cégeknek – számolt be a lapnak a Meló-Diák cégvezetője. Majzik Nándor elmondása szerint a júliusi számok már azt jelzik, hogy a Balaton ismét felélénkült, 15 ezer kiközvetített diákjukból – akiknek 80 százaléka egyetemi hallgató vagy főiskolás, 20 százaléka pedig középiskolai diák – jelenleg körülbelül két-háromezer fő dolgozik ott.
Az infláció azonban nem kímélte a diákok órabérét sem: miközben két éve a fővárosban bruttó 1200-1400 forintot, vidéken pedig 1100-1200 forintot vitt haza egy tanuló, addig jelenleg
🟢 Budapesten 1800-2000 forintot;
🟢 az Észak-Dunántúlon 1700-1800 forintot;
🟢 a Dél-Dunántúlon és a keleti régióban 1400-1500 forintot lehet keresni óránként.
A diákok órabére gyakorlatilag nettónak felel meg, legalábbis azok számára, akikre a 25 év alattiak szja-mentessége vonatkozik. Igaz, az említett számok alapján ez legfeljebb kétezer forintnyi órabért jelent, feltéve, ha az adott diák Budapesten dolgozik.
A legkedvezőbb munkabért az IT-szektorban munkát vállaló fiatalok kapják kézhez, így
az informatikai területen dolgozó diákok óránként akár 3500 forintot is kaphatnak.
Majzik Nándor rámutatott, mivel utóbbiak kész munkaerőt jelentenek a cégeknek, rendesen meg is fizetik őket. Azt is elárulta, hogy a nehéz fizikai munkások szintén jó keresetnek örvendhetnek, pláne, ha jövedelmük pótlékokkal is kiegészül. Viszont ezek a diákok sem tudják a vállalatok valamennyi igényét kielégíteni, ezért a Meló-Diák cégvezetője szerint sokszor külföldieket vesznek fel a magyarok helyett, hiszen előbbiek kevesebb pénzt kapnak nyelvtudás hiányában.
(Címlapkép: Sándor Zoltán/Alfahír)