„A természet a munkahelyünk” – Interjú a Vad Kunság alkotóival

- Említették a közönségtalálkozón, hogy előre megvannak a "forgatókönyvek", és a megfelelő alkalomra kell várni, hogy az előre kitalált jelenetek elkészítéséhez felálljanak a feltételek. Ha nagyon nem akar valami összejönni - hiszen mégsem instruált színészekről van szó, hanem állítokról és például az időjárásnak is ki vannak szolgáltatva - akkor változtatnak a forgatókönyvön?
 
M.Sz.&B.E.: Igen, mindig alakulhat. Az előre tervezettnek kb. a 60%-a szokott sikerülni. Viszont mindig vannak spontán jelenetek, amik a terepen adódnak, ezért lehet helyettesíteni azokat, amik kiesnek. Például a Vad Kunság esetében a sasokat filmeztük, amikor megjelent a sérült réce, majd másnapra elpusztult és megette egy csapzott vidra. Az időjárás nagyon fontos tényező, mindig figyeljük, milyen idő várható. Nem csak szép időben forgatunk, ha éppen vihar kell a filmbe, akkor azt várjuk. Vagy ha például elmarad a kemény tél, várunk egy évet. Ezért is húzódott el a Kunság forgatása a tervezett másfél év helyett két és félre.
 
- Van biológusi vagy ehhez közel álló végzettségük, illetve igénybe vettek ilyen jellegű szaktudást is?
 
M.Sz.: Igen, az ELTE biológia-földrajz szakán végeztem, tanári diplomám van. Emellett minden filmhez szakértők segítségét kérjük, gyakran több biológus, kutató, a nemzeti parkok munkatársai véleményezik a képet és a szöveget is.
 
- Említették, hogy üregi nyulakat "kaptak". Ezt hogyan lehet elintézni, és milyen szabályokat kell betartani annak érdekében, hogy állatvédelmi szempontból problémamentes legyen a velük való forgatás?
 
M.Sz.&B.E.:Az üregi nyulak nem védettek, de a tartásuk természetesen a vonatkozó törvények betartásával történt. A vadon élők száma az elmúlt évtizedekben az ismétlődő járványok miatt drasztikus fogyásnak indult. Azért, hogy a géneket megőrizzék, néhány példányt egyetemi kutatók, biológusok fogtak be, hogy szaporítsák őket. A szaporulatból kaptunk „kölcsön” egy párat. 
 
- Évekig a természetben élni, és ezt - mint Önök mondták - életmódszerűen folytatni biztosan sok mindent megváltoztat az emberben. Pontosan mit és hogyan?
 
M.Sz.&B.E.:Nem a természetben élünk, városban lakunk, a munkahelyünk a természet. Ami más, hogy nincsenek hétvégék és ünnepek, ha esemény van, ott kell lenni, így folyton 24 órás szolgálatban vagyunk.
 
- Azért emellett vagy ezzel együtt mégsem egy „átlagos” munkát végeznek…
 
Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert nálunk egy forgatás nem jelent olyan extrém kihívást, mint mondjuk a dzsungelben vagy az Antarktiszon, és nem olyan fajokkal dolgozunk, mint az oroszlánok vagy a tigrisek. Nálunk a kihívást éppen az jelenti, hogy az itt élő, mondhatni "szelídebb" - tehát az emberre nem veszélyes - fajokat úgy mutassuk be, hogy izgalmas, érdekes legyen a néző számára. Ami miatt aggódni szoktunk az az, hogy sikerül-e, és ha igen, milyen minőségben sikerül megörökíteni egy-egy jelenetet.
 
Ezek általában olyan jelenetek, amelyek ritkák, nehéz megfigyelni őket, tehát arra törekszünk, hogy olyan dolgokat mutassunk, amiket még nem látott a néző. A vadságot ez adja meg. A sakálok forgatásánál az éjszakai erdőben az üvöltésük ilyen, igazi vad hangulatot adott a filmnek. A közelünkben volt a falka, de nem jelentett veszélyt, mivel nem támadnak emberre. Komoly veszélyt talán a kullancsok jelentik, mindkettőnknek volt már Lyme kórja.
 
Gyakran előfordul természetesen, hogy elemlámpával kell kimenni pirkadat előtt és az is, hogy pár napot az erdőben kell tölteni egy lessátorban, de ez nem olyan hosszú idő, persze türelem kell hozzá és akarat, de aki ezt a szakmát választja, tisztában van vele. 
 
- Szokott hiányozni a városi komfort vagy épp a városban a természet közelsége?
 
M.Sz.&B.E.:Nem szokott hiányozni sem a városi komfort sem a természet, mert kb. ugyanannyi időt töltünk itt is és ott is, ezért mire megszoknánk vagy hiányozna, újra a természetben vagy otthon vagyunk. Ami embert próbáló, az a téli forgatás. Volt rá példa, hogy a lessátorban éjszaka  mínust 15 fok volt és ráfagyott mindenre a pára, vagy ha a mocsárba /hegyre kell cipelni a felszerelést, ami 60-70 kg. Ma már nem elég nekivágni egy kamerával, különféle kameramozgató eszközöket kell használnunk, például dollyt, darut, és ehhez akkora statívot, ami elbírja és a saját súlya is elég nagy.
 
- Van a filmben egy jelenet, amelyben a sakálanya szerintem észreveszi a kamerát. Tényleg így történt?
 
M.Sz.&B.E.: Igen, belenézett a kamerába. A felvétel lesből készült, lehet, hogy valami gyanús volt neki, de nem ijedt meg, így elkészülhetett a jelenet.