Ahol élőben játszották a Football Managert

Néhány éve a Manchestert verték, most csődbe mehetnek. Így ért véget az erdélyi focicsoda.

A klubot 1907-ben alapították, ám működésük első száz éve nem a sikerekről szólt: 1969–1976 között szerepeltek a román A ligában, majd 2004-ben jutottak fel oda ismét. A sikertörténet ezután következett: az "erdélyi Abramovicsnak" nevezett Pászkány Árpád, az egyik leggazdagabb romániai magyar vállalkozó ugyanis 2001-ben megvette a csőd szélén álló klubot, két éven belül az élvonalba juttatta azt, végül a 2008-as idényben már bajnoki címet is ünnepelhetett.

Mindez még úgy is sikerült, hogy a rivális Steaua vezetője, a magyargyűlölő politikus hírében álló Gigi Becali mindent elkövetett a kolozsváriak ellehetetlenítése érdekében. Bundavádakkal illette őket, büntetéseket helyezett kilátásba, az utolsó fordulóban 1,7 millió eurót ajánlott fel a másik kolozsvári együttesnek, az CFM Universitatea Clujnak, ha győz, de hiába: az élen a Kolozsvári Vasutas végzett, így 1970 után először újra erdélyi bajnoka lehetett Romániának.

A csoda ráadásul nem csak három napig tartott: a csapat bajnok lett 2010-ben és 2012-ben is, bezsebelt mellé három Román kupagyőzelmet, a Bajnokok Ligájában pedig olyan csapatokat sikerült megvernie, mint az AS Roma vagy a Manchester United.

Legutolsó európai kupaszereplésük az Európa Ligában volt, ahol a legjobb 16 közé jutottak.

Football Manager Live

Pászkány ez idő alatt nem kevés pénzt invesztált a csapatba, módszere azonban kissé sajátos volt: tucatszámra vásárolta olcsón az ismeretlen, ám ígéretes, jobbára portugál és brazil játékosokat, akiket később busás haszonnal tudott értékesíteni, ráadásul mivel a csapat a nemzetközi porondra is kijutott, további bevételekre tehetett szert. A metódus nem ismeretlen azok számára, akik játszottak focimenedzser játékokkal; én például annyival vagyok jobb Pászkánynál, hogy a Fradival a BL-t is megnyertem, ő meg abban jobb nálam, hogy a valóságban érte el sikereit.

Ezzel pedig szinte egyedülálló: kevesen gondolták, hogy ami néhány játékprogramban működőképes, az igazából is jövedelmező lehet. Pedig a számok - az átigazolásokra szakosodott transfermarkt.de többé-kevésbé megbízható számai - ezt mutatják.

A veszteséges évek:

  • A 2006/2007-es szezonban 3,68 millió eurót költött játékosvásárlásra, eladásokból mindössze 1,14 milliós bevétele volt
  • 2007/2008-ban 10,47 millióért vett, és 1,1 millióért értékesített játékosokat
  • 2008/2009-ben 6 millióra rúgtak a kiadások, míg 2,27 milliónyi bevétel érkezett


A három szezon átigazolási időszakait Pászkány így 15,64 milliós mínusszal zárta, a befektetés azonban megtérült.

  • A 2010-es év 6,72 millió,
  • 2011 7,19 millió,
  • 2012 1,36 millió,
  • 2013 6,78 milliós profittal zárult

az átigazolási piacon, ami összesen több mint 22 millió euró, Pászkány tehát 7 év alatt több mint kétmilliárd forintnak megfelelő összeget keresett csak játékoseladásból, és ennek többszörösét kereste meg a Bajnokok Ligája pénzekből, melyek összesen mintegy 67 millió eurót hoztak a konyhára.

Keserű évek, Pászkány kiszáll?

A klub aztán rejtélyes okoknál fogva megindult a lejtőn: 2013 tavaszán már adósságokról lehetett hallani, melyek rendezése sokáig húzódott, és az is kérdéses volt, hogy a Kolozsvár elindulhat-e a következő bajnokságban. A tartozást végül kiegyenlítették, ám Pászkány májusban kijelentette, hogy megvált a CFR részvényeitől, egy befektetői csoportra ruházta át őket azzal a feltétellel, hogy legalább tíz éven át támogatják a csapatot. „Kiszálltam a fociból és a televíziózásból” – mondta Pászkány, utalva arra, hogy eladta az általa alapított Transilvania Live és Look Tv csatornát is.

A legnagyobb csapások azonban csak mostanában érték a szurkolókat, és nem arra gondolunk, hogy a klubtól az egykori magyar válogatott játékos, a Győrbe távozó Vasile Miriuta edző mellett több kulcsjátékos is távozott a télen, és nem is arra, hogy a napokban egy edzőmérkőzésen még az NB2-es Gyirmót is megverte őket.

A tegnapi nap folyamán a Kolozsvári Bíróság fizetésképtelenné nyilvánította és csődvédelem alá helyezte a labdarúgócsapatot működtető CFR 1907 Cluj részvénytársaságot, mivel a Pászkányt követő új tulajdonosok nem fizették ki a játékosokat. A csapattól ráadásul 24 pontot is levontak tartozások miatt, így egy tollvonással a bajnokság utolsó helyére kerültek. Igaz, a klubnál fellebezésben bíznak, mert álláspontjuk szerint még egy napjuk lett volna a tartozások rendezésére.

Különös: mégsem szállt ki Pászkány?

A 324 ezres városban mintegy 50 ezer magyar él, a klub viszont magyar gyökerekkel rendelkezik, így nem meglepő, hogy a csapatnak két különböző, egy román és egy magyar szurkolótábora van. Ők a nehéz helyzet miatt ideiglenesen minden konfliktust félretettek és csak a klub érdekeit helyezik előtérbe - ritka az ilyesmi a két nemzet viszonyát tekintve. A magyar szurkolói csoport egyik alapító tagja válaszolt az alfahir.hu kérdéseire, és meglehetősen különös dolgokat tudtunk meg tőle. Mint mondta, a korábbi sajtóhírekkel ellentétben Pászkány Árpád soha sem hagyta el a klubot, az állítólagos távozásakor új befektetőként beharangozott cégek stróman szerepet töltenek be, az irányítás pedig továbbra is az erdélyi üzletember kezében van. A trükkre azért volt szükség, mert Pászkány cége nyerte el a román bajnokság közvetítési jogait, erre klubtulajdonosként a szabályok értelmében nem lehetett volna lehetősége. Mikor tehát tavaly májusban Pászkány Árpád azt állította, hogy mindkét érdekeltségétől, a labdarúgástól és a televízióktól is megvált, valóban csak strómanokat ültetett mindkét cége fölé - legalábbis ez a mendemonda járja a városban.

Egyes információk szerint a három Bajnokok Ligája-szereplésből befolyó 67 millió euró jelentős részét Pászkány nem a csapatba forgatta vissza, hanem két kereskedelmi televíziójára, a már említett Look-ra és a Transilvania Live-ra költötte (ezeket hagyta ott szintén, legalábbis állítása szerint), melyek a nézettségi lista vége felé találhatók, több mint 400 alkalmazottjukkal óriási tartalékokat emésztenek fel, bevételt viszont nem igazán hoznak. Vannak, akik a kormánypárt részéről politikai nyomást sejtenek az üzletember médiában történő szerepvállalása mögött.

Azt viszont a drukkerek sem értik, hogy a tulajdonos több sikeres nemzetközi szerepléssel járó évad után miért döntött úgy, hogy elzárja a pénzcsapokat, hiszen egyöntetű véleményük szerint gazdaságilag és szakmailag is évekig uralhatták volna a román bajnokságot, a további, busás anyagi haszonnal járó Bajnokok Ligája-szereplésekről nem is beszélve. A helyzet alapján egyértelmű, hogy soha nem érzelmi, hanem üzleti alapon virágoztatta fel a klubot, de ennek tükrében is furcsa, hogy most hagyja a csőd szélére kerülni. Néhány döntése alapján ráadásul úgy tűnik, mintha saját pénztárcájának ellensége lenne: Mário Felgueirast, a bajnokság legjobb kapusát eurómilliókért értékesíthette volna, ha kifizeti a fizetéséből fennálló tartozást, ám inkább aprópénzért engedte el a török Konyasporhoz.

Mindezek ellenére Pászkány mégsem akar megszabadulni a csapattól: mikor a részvények 27%-át birtokló, tőkeerős Energobit akart megvásárolni újabb 24%-ot, az üzletember irreális, 34 millió eurós vételárat szabott meg, így az üzletből semmi sem lett - tudtuk meg a szurkolótól.

Hogy a jövő mit hoz, azt a drukkerek sem tudják, egyelőre döbbenten követik az eseményeket és bíznak abban, hogy a fellebezés sikerrel jár, így megússzák pontlevonás nélkül. Ez azonban csak tűzoltásra elegendő: megoldást egyedül az jelenthet, ha Pászkány végre újra a zsebébe nyúl, vagy ténylegesen megszabadul tulajdonrészétől.

Hogy miért döntött így az üzletember, és miért ért véget az erdélyi focicsoda, az talán örökre rejtély marad.