Az Amnesty International Magyarország kedden hozta nyilvánosságra Kiszolgáltatott Remény – Magyarország kitartó támadása a menekültek és a migránsok jogai ellen című 30 oldalas jelentését. Az emberjogi szervezet szakértői Szerbiában, Magyarországon és Ausztriában folytattak kutatást, amely során 143 embert hallgattak meg, köztük 129 menekültet, illetve migránst, nőket, gyermekeket és férfiakat. Beszéltek menedékjogi illetékesekkel, hatósági személyekkel, továbbá más civil szervezetek aktivistáival.
Durva kritika és ajánlások a kormánnyal szemben
A jelentésben megállapították, hogy a menekültek nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást, gyakori bántalmazásnak vannak kitéve, börtönnek érzik a menekülttáborokat, sokan elkeseredésükben önmaguk ellen fordulnak, a dolgozók, szociális munkások felkészületlenek, nem beszélnek angolul, a mindennapos kommunikáció nehézkes a menedékkérőkkel. Százaknak kell hónapokon keresztül megalázó körülmények között várakoznia a déli határnál. Az Amnesty International álláspontja szerint a kormány úgy bünteti a szabálytalanul határt átlépő menekülteket, hogy azt valójában nem tehetné meg. Akik mégis átjutnak a határon, azokat jogellenesen fogva tartják, vagy visszaküldik Szerbiába. Az emberjogi szervezet kutatása arra is kitér, hogy a meglátogatott befogadó táborokban alig voltak biztosítva a legalapvetőbb szolgáltatások, így a gyerekek számára a foglalkozások, egészségügyi ellátás és az oktatás is hiányos.
„Úgy érzem, hogy mindaz, amivel Európában szembetaláljuk magunkat, csak még nehezebb lesz. Végül senki nem akar majd befogadni minket. Bárcsak ne lennék itt. Bárcsak ne lennék ott, ahol az emberek nem akarnak minket.” N., egy 15 éves gyermek Kamisliből, Szíriából. 2016. augusztus 6-án a Kelebiai táborban adott interjút. - Részlet az Amnesty International Magyarország jelentéséből
Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója és Demeter Áron, a szervezet emberi jogi szakértője keddi sajtótájékoztatójukon keményen bírálták a magyar kormány menekültekhez való hozzáállását. Szerintük a kormány milliárdokat költött a gyűlöletkampányra, soha nem látott méreteket öltött az idegenellenes retorika a népszavazás előtt, és semmilyen formában nem hajlandóak egyeztetni az emberjogi szervezettel.
„Önmagában nem a kerítéssel van a baj"
Az Amnesty International Magyarország #tudjmegtöbbet címmel infókampányt indított az október 2-i országos kvótaellenes népszavazás előtt. Nem akarják megmondani, hogy ki, hogyan döntsön, nem a népszavazás ellen kampányolnak. Az emberjogi szervezet igazgatójának, Jeney Orsolyának az állítása szerint az a céljuk, hogy „objektív és pontos" tájékoztatást adjanak a referendum témájában.
Jeney Orsolya kifejtette: a kormány "kifejezetten akadályozza", hogy bárki is nemzetközi védelemhez juthasson, miközben "a legkiszolgáltatottabbak ellen gyűlöletet gerjeszt", a magyar társadalomban pedig félelmet.
„A halál elől menekültünk, aki nem a saját szemével látja, nem is tudja elképzelni azt a sok szörnyűséget. Halál, félelem, robbantások, mészárlás, ezért kellett eljönnünk. Nagyon hosszú utat tettünk meg. Minden napunk szenvedés. [A gyerekeim] azt kérdezik tőlem, miért hoztál minket ide, hová viszel minket, mi történik? Ez nagyon nehéz egy anyának. Mi csak normális életet szeretnénk a gyerekeinknek, azt, hogy félelem nélkül alhassanak. Csak biztonságot és emberséget szeretnénk.” R., egy Kamisliból, Szíriából származó kurd nő. 2016. augusztus 6-án a Kelebiai táborban adott interjút. - Részlet az Amnesty International Magyarország jelentéséből
Az Amnesty International jelentésének ajánlásai között szerepel, hogy a kormány
- vonja vissza a menekültek és migránsok Magyarország területéről történő tömeges visszaküldését lehetővé tevő módosításokat és az „illegális belépés” büntethetőségét;
- biztosítsa azt, hogy minden menedékkérő számára elérhető legyen a méltányos és hatékony menekültügyi eljárás, ideértve a nemzetközi védelem iránti kérelmeik érdemlegességük alapján és egyéniesített eljárás keretén belül történő elbírálását;
- biztosítsa azt, hogy az országban menedéket kereső menedékkérőket azonosítják, és beengedik Magyarországra, ahol igényeiket megfelelően felmérhetik és kielégíthetik; törölje el a naponta beléptetett személyek számára vonatkozó önkényes korlátozást, és biztosítson megfelelő befogadási körülményeket az országon belül;
- az államhatár védelmére kivezényelt rendőri és katonai erőket utasítsa arra, hogy ne akadályozzák meg, hogy a menedékkérők Magyarország területére lépjenek, és tartózkodjanak az erőszaktól a határvédelmi feladatok ellátása során. Azokban az esetekben, amikor egy bűntett megakadályozására vagy megelőzésére erőszakra lehet szükség, tanúsítsanak önuralmat, és csak addig alkalmazzanak erőszakot, ameddig az arányos az alkalmazás céljával. A túlzott erőszakot haladéktalanul, függetlenül és pártatlanul ki kell vizsgálni;
- szükséges források rendelkezésre bocsátásával biztosítsa azt, hogy Kiskunhalason és Körmenden a befogadási körülmények összhangban legyenek a nemzetközi normákkal.
Az emberjogi szervezet továbbá arra kéri az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot és az EU-s tagállamokat: nyújtsanak be egy indokolással ellátott javaslatot az Európai Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy az aktiválja az Európai Unióról szóló szerződés 7(1) cikkében foglalt megelőző mechanizmust, mivel az Amnesty szerint "egyértelmű bizonyíték" van arra vonatkozóan, hogy Magyarország folyamatosan „megsérti az emberi méltóságot és az emberi jogok tiszteletben tartását".
„Apósomat megölték, meggyilkolták. A kormánynak dolgozott, de azután az életünk nagyon nehéz, veszélyes és kemény lett. A lányom miatt indultunk el, az ő jövője miatt, hogy biztonságban legyen. Itt, a táborban mindenki nagyon fáradt. Az élet kemény. Hegyeken keltünk át, erdőkben gyalogoltunk, esett az eső, melegünk volt, mindent átéltünk. Minden nap törölgetnem kellett a lányom könnyeit. A legnagyobb álmom így az, hogy Európában boldognak lássam. Csak azt szeretném látni, hogy iskolába megy. Remélem, hogy néhány év múlva odajön hozzám, és azt fogja mondani: „Anya, igazad volt, hogy elindultunk, jól döntöttél.” Z., egy 27 éves, Kabulból, Agfanisztánból származó nő. Interjú a horgosi táborban, 2016. augusztus 7. - Részlet az Amnesty International Magyarország jelentéséből
A jelentésben a dublini rendelet végrehajtóinak a figyelmét arra hívják fel, hogy tartózkodjanak a menedékkérők Magyarországra történő átadásától, a befogadási körülmények és a menekültügyi eljárás hiányosságai, valamint a visszaküldés tilalma megsértésének valós kockázata miatt.
"A demokrácia megcsúfolása lesz, ha lejárató kampány indul a civilek ellen"
Az Alfahír érdeklődésére Jeney Orsolya elmondta: szeretnék, ha a magyar kormány partnerként tekintene a szervezetükre, és az emberi jogok szakértőjeként meghallgatná őket és figyelembe venné azt a segítséget, amit akkor nyújtanak, amikor tükröt tartanak a magyar kormány elé. Az Amnesty Internationl Magyarország igazgatója azonban hozzátette: az elmúlt években a kormány sohasem válaszolt a megkereséseikre. Mostani jelentésüket elküldték az összes országgyűlési képviselőnek, a magyar EP-képviselőknek, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, a helyi nagykövetségeknek és az ombudsmannak.
Jeney Orsolya kijelentette: egy oldalon harcolnak a kormánnyal.
„A kormány azért van, hogy betartsa az emberi jogokat, mi pedig azért, hogy szóljunk, ha ezeket nem tartják be”
- mondta az emberjogi szervezet igazgatója.
Az Alfahír azzal kapcsolatban is megkérdezte a szervezetet, mi az álláspontjuk arról, hogy Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Pesti Srácoknak arról beszélt: a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként a bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordult, „ összegyűjtve a Soros-hálózattal együttműködő szervezetek nevét”, és átvilágítást kérve azokra. Jeney Orsolya elmondta: úgy tapasztalják, hogy az Amnesty International ellenségként, a külföldi politikai érdekek kiszolgálójaként lett beállítva. A „Sorosozás” kapcsán emlékeztetett rá, korábban a kormány jelenlegi vezetőit is támogatta Soros György. Ugyanakkor leszögezte: az Amnesty International Magyarország nem kapcsolódik Soros Györgyhöz, nem kapnak a Soros Alapítványtól támogatást, de ha pályázati úton még így is lenne, abban sem találnának kivetnivalót.
„Nem gondolom, hogy ez bármilyen módon is kompromittálná az értékeinket”
- mondta Jeney. Hozzátette: a szervezetüknek komoly etikai szabályai vannak, hogy kitől, milyen módon fogadhatnak el pályázati úton támogatást.
Az emberjogi szervezet igazgatója kijelentette: "ha megint megkezdődik egy ilyen teljesen alaptalan és lejárató kampány" a civilek ellen, az "a demokrácia megcsúfolása" lesz.
Az Alfahírt visszautasították a Migrációkutató Intézettől
Az Alfahír korábban interjút kért Orbán Balázstól, a Századvég kutatási igazgatójától, hogy a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által közösen alapított Migrációkutató Intézet nevében reagáljon az Amnesty International Magyarország állításaira és kritikájára, de a következő választ kaptuk: „Úgy érezzük, hogy jelen pillanatban nem időszerű az interjú, így nem szeretnénk élni a lehetőséggel.”Amnesty kontra Kontrát
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy keddi sajtótájékoztatón az Amnesty International jelentésére úgy reagált, az minden alapot nélkülöz, a szervezet megállapításai valótlanok. Az államtitkár leszögezte: a magyar határvadászok törvényesen, határozottan, a magyar állam és a magyar állampolgárok védelmében járnak el.