Aszad azt mondta, semmiről nem hajlandó tárgyalni, ami nem szerepel a damaszkuszi kormányzat által márciusban az ENSZ-nek bemutatott "alapelvek" között. A szíriai elnök úgy fogalmazott, hogy a szíriai konfliktus rendezését célzó genfi béketárgyalások "lényegében el sem kezdődtek", s Damaszkusz mindeddig még csak "nem is kapott választ a tárgyalási folyamat alapelveiről szóló általa előterjesztett dokumentumra".
A kormány javaslata egységkormányt javasol, az ellenzék viszont Aszad távozását követeli, és átmeneti kormány felállítását követeli a mostani rezsim irányítóinak eltávolításával, amit viszont Damaszkusz elutasít.
Aszad a parlamentben leszögezte: kormánya a végső győzelemig folytatni fogja a terrorizmus elleni harcot.
A szíriai elnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy Szíriában a felekezetek közötti ellentét megszűnt, de némelyek fel akarják támasztani. Szerinte az országban elkövetett terrortámadások "nem tudnak éket verni a szíriaiak közé".
Aszad a parlamenti választást rendkívülinek nevezte, amelyeket "nagyon mostoha körülmények között" tartottak meg.
A választást csak a kormányzat által ellenőrzött területeken tartották meg. Az Aszad-rezsim ellenzéke és a nyugati országok illegitimnek tekintik a voksolást. A rezsim szövetségese, Oroszország szerint viszont a választás megfelelt a szíriai alkotmány előírásainak.
A részvétel 58 százalékos volt, és a legtöbb szavazatot az országot fél évszázada irányító Baath Párt kapta. Az ENSZ azt szeretné, hogy 2017-ben egész Szíriában új választást lehessen tartani.