Több napon át tartó heves vitát követően, a várakozásoknak megfelelően jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás csütörtökön este a szlovák büntető törvénykönyv módosítását. Az ellenzék bojkottálta a szavazást a javaslatról, amelynek része a korrupciós ügyekkel és súlyos bűncselekményekkel foglalkozó, úgynevezett különleges ügyészség (ÚSP) megszüntetése és több büntetési tétel csökkentése is - számolt be az MTI.
A büntető törvénykönyv módosítását még tavaly decemberben hagyta jóvá a pozsonyi kormány arra hivatkozva, hogy a büntető törvények egyes tételeit „emberségesebbé” kell tenni, az ÚSP-t pedig meg kell szüntetni. Utóbbit azzal indokolták, hogy a csak néhány éve létrehozott intézmény kilóg a szlovákiai ügyészségek rendszeréből, valamint azzal, hogy ki kell vonni a vádhatóságot a politikai befolyásolás lehetősége alól. Ez utóbbival kapcsolatban a kormánypártiak azt állítják, hogy az ÚSP-t a tavaly szeptemberi előrehozott választásokig kormányzó liberálisok a jelenlegi kormánypártok „politikai ellehetetlenítésére használták fel”. Az ÚSP több intézkedését az alkotmánybíróság is felülbírálta.
A büntető törvénykönyv módosításának folyamatát kormányellenes tüntetések sora kísérte számos városban.
Az igazságügyi reformot és annak jóváhagyási folyamatát többször bírálta Zuzana Caputová államfő, aki köztársasági elnökké választását megelőzően a jelenlegi legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) egyik vezetői tisztét töltötte be.
A reformot bírálta az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége, valamint néhány hete egy állásfoglalásban az Európai Parlament is: utóbbi szerint a reformjavaslat aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan.
Ez utóbbi állásfoglalásra reagálva a szlovák külügyminisztérium határozottan elutasította, hogy az EP „beleavatkozzon a szlovákiai belpolitikai történésekbe”.
A reform parlamenti vitája során
az ellenzéki pártok több tucat módosító javaslatot nyújtottak be és különböző obstrukciós fogásokkal is hosszabbították a vitát.
Az ellenzék érvelésében jórészt arra hivatkozott, hogy a büntető törvénykönyv változtatásai a bűnelkövetők érdekeit védik.
A módosítást előterjesztő igazságügyi tárca vezetője ezt demagógiának titulálta és azt állította, hogy a változtatások az emberek alkotmányos és alapvető emberi jogai védelmének erősítését szolgálják, amire azért van szükség, mivel az előző kormányzati időszakban „politikai célok mentén visszaéltek a büntetőjoggal”.
Kormányzati politikusok többször is hangot adtak azon véleményüknek, hogy az ellenzéki pártok csupán hangulatkeltésre és a tavaszi köztársasági elnöki, valamint európai parlamenti választásokat megelőző kampányukra használják fel a reform körüli vitát.
(Címlapkép: Robert Fico szlovák miniszterelnök a szeptember végi szlovák parlamenti választások eredményeképpen megalakuló kormány beiktatási ünnepségén a pozsonyi elnöki palotában 2023. október 25-én. MTI/EPA/Jakub Gavlák)