Az amerikaiknak teljesen mindegy, kiknek adnak el fegyvert

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta a 952 millió dolláros (262 milliárd 457 ezer forint) üzletet, amelyről az ügynökség a kongresszust is tájékoztatta. A szerződésben a Bell AH-1Z Viper támadóhelikopterek és az AGM-114R Hellfire II rakéták mellett távközlési rendszerek, pótalkatrészek és kiképzési programok is szerepelnek.
 
A közlemény kitér arra, hogy a javasolt eladás közvetlenül hozzájárul az Egyesült Államok biztonságához az által, hogy segítenek az amerikai külpolitikában kulcsfontosságú szerepet játszó országnak védelmi képességük fejlesztésében.
 
Hangsúlyozza, a térség katonai egyensúlyát nem befolyásolja a fegyvereladás, amelynek célja, hogy támogassák Pakisztánt a terrorizmus és szeparatizmus elleni küzdelmében.
 
A The Wall Street Journal amerikai napilap az ügyletet kommentálva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok fegyvergyártó cégei Oroszországgal és Kínával versengenek a pakisztáni fegyverpiacért, miközben arra törekednek, hogy elkerüljék a szomszédos India rosszallását, amely még Pakisztánnál is nagyobb fegyverimportőr.
 
A múlt héten nyolc kínai tengeralattjáró megvásárlását hagyta jóvá Navaz Saríf pakisztáni miniszterelnök. A megkötendő üzlet értékét négy-öt milliárd dollárra becsülik.
 
Kína Pakisztán legnagyobb fegyverszállítója, és Iszlámábád fegyverimportjának 51 százalékát tették ki a kínai haditechnikai eszközök 2010 és 2014 között a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint. Ahogy azt a kutatóintézet márciusi tanulmányában írta, Kína a harmadik legnagyobb fegyverexportőrré lépett elő a világranglistán. Az ázsiai óriás teljes fegyverkivitele azonban messze elmarad az Egyesült Államok és Oroszország eladásaitól.