Az Iszlám Közösségek és Szervezetek Szövetségének (UCOII) most épp a fürdőző apácákat sikerül ellenpéldaként felhozni, mondván a katolikus vallási előírásoknak megfelelő öltözetet viselő hölgyek bezzeg nem zavarnak senkit, az ő ruháikat nem akarják betiltani.
Izzedin Elzir, firenzei imám és UCOII-elnök szerint "képmutató", hogy a muszlim nőket törvényi erővel kötelezik a vallási kritériumok miatt hordott ruhadarab levételére, addig az apácák bátran fürdőzhetnek.
Elzir Facebook-bejegyzése, a szervezet homoszexuális élettársi kapcsolatokat érintő állásfoglalásához hasonlóan, ismét hatalmas vitát generált az olasz közéletben.
A Franciaországban egyre terjedő, helyi szintű tiltás ellen szót emelők körében a legnépszerűbb érvelés az, hogy a "tenger mindenkié", illetve, hogy az intézkedés "diszkriminálja a muzulmánokat és ellenük szóló pszichológiai eszköz".
A támogatók között pedig az az álláspont a legelterjedtebb, mely szerint a vallásos életet önszántukból választó nők szokásait nem szabadna összekeverni azokéival, akiket a kultúrájuk gyerekkoruktól erre kötelez, és nincs önálló beleszólásuk a dologba.
Mi csupán annyit kérdeznénk Elzirtől, hogy vajon ő hány olyan esetről hallott, amikor katolikus apácák verbálisan, vagy tettlegesen inzultáltak valakit, mert nem az ő ízlésüknek/vallási etikettjüknek megfelelően volt felöltözve a strandon, vagy bárhol máshol?
Mert erre bizony nem egy példát láthattunk az utóbbi időben nyugaton, a legtöbbet pont Franciaországban.
Az imám azt követően állt bele a burkini-ügybe, hogy Angelino Alfano, olasz belügyminiszter kijelentette, hogy országa nem követi a francia példát, és az úszódressz tiltása helyett a mecsetek és imámok megfigyelésére koncentrál majd.