Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője a bizottsági ülés után tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy a magyar Országgyűlés 2013-ban hozott határozata szerint az Európai Ügyészség kizárólagos hatalomgyakorlása túlterjeszkedne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikkén.
„Az Európai Ügyészség ilyen nemzetek feletti modellje aránytalanul korlátozná a büntetőjog tekintetében meglévő tagállami szuverenitást”
– szögezte le Staudt. 2013-ban a Fidesz–KDNP-n kívül a Jobbik is támogatta a határozat elfogadását.
A jobbikos képviselő ugyanakkor most arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar parlament 2013-as döntésével szembemenve, a Fidesz EP-delegációja nem utasította el a brüsszeli javaslatot, hanem csak tartózkodtak.
„A tartózkodás az EP-ben nem udvarias nemet jelent, mint a magyar Országgyűlésben, Brüsszelben csak az igeneket és a nemeket számolják össze egy döntésnél” – mutatott rá Staudt. Hozzátette:
„A Fidesz EP-képviselői tehát nem szavaztak a javaslat ellen, és szembementek a magyar Országgyűlés 2013-as döntésével.”
A Jobbik EP-képviselője, Balczó Zoltán az erről szóló vitában szintén visszautalt a 2013-as magyar országgyűlési határozatra.
Staudt a kormánypárt kettős beszédére hívta fel a figyelmet: „miközben a Fidesz itthon a nemzeti szuverenitás védelmezőjének állítja be magát, addig az Európai Parlamentben nem gátolja meg a hasonló javaslatok elfogadását”.
Az országgyűlési képviselő szerin most az a kérdés, hogy Magyarország mennyire nyitja ki a kapuit egy „Birodalmi Ügyészség” előtt. A Jobbik úgy véli a brüsszeli javaslat bármikor tovább bővíthető egy „birodalmi struktúra” irányába, amit ebben a formában elutasítanak, a jobbikosok ezért tartózkodtak az Igazságügyi bizottság szavazásánál, miután a jobbikos módosító javaslatot a Fidesz-KDNP leszavazta.
"Ezzel tulajdonképpen a bizottság tagjai a 2013-ban elfogadott országgyűlési határozatban szerepelő pontokat szavazták le"
- hangsúlyozta Staudt Gábor.