A 99-es paragrafus szerint
„nem ismerhető meg köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”,
– amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. Németh Szilárd törvényjavaslata alapján a magyar posta adatai is így kerültek titkosításra, a jogszabályt Áder János köztársasági elnök nem írta ugyan alá, de az Alkotmánybíróság elfogadta. A 444.hu akkor azt írta, hogy „információink szerint ez csak amolyan főpróba, egy kevéssé szem előtt lévő állami céggel kezdve a sort”.
A javaslatban az is szerepel, hogy a villamosenergiával, földgázzal, távhővel, illetve „hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységgel” foglalkozó cégek esetében a döntéselőkészítő szerződések is titkosíthatók lesznek 5-30 évig.
Ha a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor MNB alapítványainál, egy sor állami vagy önkormányzati cégnél bevethető a mágikus formula, miszerint a köztulajdonban álló, közpénzből vagy közpénzből is élő vállalatok titkai nem tartoznak a közre.