A devizahiteles kerekasztalt Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője nyitotta meg. Először tájékoztatta a résztvevőket, arról, hogy a Jobbik több civil szervezet kezdeményezését artikulálva kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy parlamenti vizsgálóbizottságot, amely bemutatja az ügy folyamatábráját, nagy médianyilvánosság előtt - minél több embernek látnia kell, hogy a Fidesz-KDNP csak hebeg-habog ebben a témában, a korrekt megoldásról pedig tárgyalni sem hajlandó.
Ahhoz, hogy a bizottság foglalkozzon a témával, megfelelő számú aláírást kell összegyűjteni, amire igen sok időt, tíz napot adtak, hogy az időhiány ne szolgálhasson kifogásul. Az LMP képviselői támogatták a javaslatot, viszont - csakúgy, mint a legtöbb esetben - még a magát ellenzékiként feltüntető MSZP sem adta aláírását a hitelkárosultak érdekében lefolytatott vitához, tehát újabb nagykoalíciós merénylet született.
A devizahiteles szervezetek küldöttek egyértelmű cselekvési tervet készítenek elő a helyzet rendezésére, s a virtuális térben minden eddiginél komolyabban kívánják összefogni a károsultakat, hogy konkrét eseteik (akár anonim módon történő) közzétételével még nagyobb nyomást gyakorolhassanak.
Varga István szerint is olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek érdemi választ adnak a társadalom kérdéseire, így például rövid, tömör és közérthető jogi segédanyagot kell megalkotni, mindenki számára, aki mostanában kapja kézhez az ún. elszámolást.
Irány Brüsszel
Brüsszeli meghallgatást is szerveznek ez ügyben, ahol a civilek a közeljövőben elpanaszolják, hogy mi történik ebben a kérdésben az országban. A Magyar Magvető is üdvözli a kerekasztal létrejöttét, működését, akik Angliában élő magyarokból verbuválódtak, s mint elmondták, a kint élők közül számosan azért hagyták el hazájukat, mert itt mindenüket elveszítették. Több országban is találkozhatunk hasonló problémákkal, melyek közül Lengyelországgal és Romániával vették fel a kapcsolatot, de Horvátország és Szerbia is ezen gondokkal küzd.
Összességében a legfontosabb konszenzus, hogy új utak kellenek, mert a jelenlegiek nem vezetnek eredményre. Z. Kárpát Dániel a beszélgetés végén összegezte a konzultáció publikus és kevésbé publikus terveit, valamint kifejtette, hogy a parlamenti nyomásgyakorlás mellett nem maradhat abba az a személyes számonkérő kampány sem, amelynek keretein belül a választók felteszik választott képviselőiknek a hitelezési válság kezelésére vonatkozó kérdéseiket.