Elegük van a franciáknak Calais-ból, rásóznák a migránsokat a britekre

A Brexitet követően Franciaország Nagy-Britanniára próbálja sózni a menekültek áradatát.

A legismertebb illegális bevándorlók által elfoglalt terület a Calais mellett található, coquelles-i Csalagút-bejárat környezete. A Csalagút, avagy Csatorna-alagút a francia partokat köti össze ötven kilométer hosszan a tenger alatt a brit Dover melletti Folkestone-al, a csatornán folyamatosak a teher- és személyszállítások. A migránsok azonban úgy gondolják, számukra Franciaországnál lényegesebb jobb körülményeket jelentene Angliába menni, így mindenáron megpróbálnak átjutni a csatornán, jellemzően a teherszállítmányok rakományai közé bújva, vagy rosszabb esetben akár vasúti szerelvények aljára is felmásznak. Ebből eredően már számos halálos baleset történt.

A calaisi táborban jelenleg is több mint tízezer szíriai, eritreai, szudáni migráns tartózkodik, a sátortábort csak "dzsungelnek" nevezik. Rendszeresek a kisebb összetűzések, de leginkább abból van sok probléma, hogy a migránsok akár erőszak árán is megpróbálnak feljutni a tábor mellett húzódó autópályán haladó kamionokra, hogy a Csalagúton keresztül Angliába juthassanak. A francia és brit hatóságok több kilométeres kerítést húztak az autópálya két oldalán, de így is képtelenek megakadályozni, hogy a migránsok útakadályokat állítsanak fel -ezzel megállásra kényszerítve a kamionokat-, és felnyissák a raktereket.

Harc a fuvarért

A dzsungel körüli állapotokkal magyar kamionosok is szembesültek már, botrány is lett abból, amikor az egyik sofőr ijesztésképp ráhúzta a kormányt a kamionját dobáló bevándorlókra, majd az erről készült felvételt nyilvánosság elé tárta.

Egy másik magyar kamionost pedig úgy összevertek a "menekültek", hogy kórházba került. Azért támadtak rá, mert észrevette, hogy épp próbálnak bejutni a raktérbe. Amikor másnap, a kórházi kezelés után rendőrökkel együtt visszatért kamionjához, az egyenruhások hét migránst szedtek le a járműről.

A táborban gyakoriak a rablások és a nemi erőszak is. Nem csak a női migránsok vannak kitéve a folyamatos támadásoknak, a héten jött hír arról is, hogy egy francia tévéstáb tolmácsnőjét erőszakolta meg egy afgán férfi, miközben kollégáját késsel tartották sakkban.

A telepet nemrég meglátogatta Toroczkai László Jobbik-alelnök és ásotthalmi polgármester is, aki a déli magyar határon évek óta harcol az illegális bevándorlás ellen.

Toroczkai László - Timeline | Facebook

Toroczkai László. 49,231 likes · 14,127 talking about this. Ásotthalom polgármestere. A Jobbik alelnöke. // Mayor of Ásotthalom. Vice-president of Jobbik.

Az illegális menekülttábort a francia kormány ígérete szerint még idén felszámolják. Kérdés, hogy a tizenkétezer ott élő embert hová tudnák elszállítani, főleg úgy, hogy valamennyiük Nagy-Britanniába akar eljutni, más alternatívát nem hajlandók elfogadni. Az eddigi kitelepítések jellemzően tiltakozásokig fajultak, egyrészt a migránsok, másrészt a kiszemelt település lakossága részéről. A francia Allex városban például három héttel ezelőtt lett volna egy népszavazás arról, hogy befogadjanak-e ötven főt Calais-ból, de a kormány nyomására a referendumot eltörölte a polgármester. A súlyos francia politikai hangulatot jellemzi, hogy az indoklás szerint ez egy olyan kérdés, amiről az államnak joga van dönteni az adott település egyetértése nélkül is.

Francois Hollande francia elnök még szeptember végén látogatta meg személyesen a dzsungelt, majd brit segítséget és együttműködést kérve bejelentette, hogy a kormány mindenképp fel fogja számolni a tábort. Jobboldali ellenzéki erők szerint viszont így még mindig jobb a helyzet, mintha az ott élőket szétszórják egész Franciaország területén.

Elmegy egy, jön kettő

A tábor felszámolása azonban döcögősen zajlik, mivel újabb és újabb csoportok érkeznek a régiek helyére. A francia hatóságok csak januártól szeptemberig 229 embercsempész-hálózatot számoltak fel, és 5700 embert költöztettek át más városokban lévő befogadóközpontokba. Ezzel párhuzamosan 1346 embert utasítottak ki az országból. Ennek ellenére azonban folyamatosan tízezer fő körüli a létszám, a tél beállta pedig meg fogja nehezíteni az ott élők helyzetét, illetve sürgető hatással lesz a döntéshozókra is.

A francia-brit helyzeten a Brexit sem segített, hiszen így az egyébként is leterhelt franciák joggal kezdték egyre igazságtalanabbnak érezni a Touquet-megállapodás jelentette kötelességeiket, miszerint a migránsokat 2003-óta a csatorna francia felén szűrik ki, ezzel védve a briteket a bevándorlástól. A feszült helyzetet jól mutatja, hogy Alain Juppé volt francia kormányfő és külügyminiszter, aki a jövő évi elnökválasztás esélyesének is számít, a The Guardian című brit lapnak ezen a héten kijelentette: a Le Touquet-megállapodás teljes újratárgyalását szeretné elérni, mert a calaisi helyzet "tarthatatlan".

Franciaország nem tudja elfogadni, hogy Nagy-Britannia francia területen "válogassa ki" azokat az embereket, akiket nem akar beengedni - jelentette ki, hozzátéve, az ellenőrzést visszaállítaná a brit részre, magyarul levenné a kezét Calais-ról, és mindenkit átengedne a britekhez, mondván kezdjenek velük, amit akarnak.