A Japánt elérő szökőár már öt esztendeje történt, de a fukusimai áldozatok közül mintegy 100 ezren máig nem térhettek haza; és több mint 60 ezren még most is ideiglenes szállásokon laknak. A megsérült reaktorok folyamatos veszélyforrást jelentenek, amelyekből továbbra is szivárog a szennyezés a talajba, onnan pedig az óceánba. Az erőműben és a baleset által érintett területen óriási mennyiségű radioaktív hulladék keletkezett, melynek hosszabb távú kezelésére egyelőre nincs megoldás, ahogy a sérült reaktorok felszámolására sem.
Csernobil után 30 évvel közel 5 millióan még mindig hivatalosan szennyezettnek tekintett területen laknak Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban. A Csernobil körüli erdők, ahonnan a helyiek a tüzelőfát gyűjtik, szennyezettek; épp úgy, mint a talaj, amelyben az élelmiszereket termesztik, és a folyók, amelyekből a halakat fogják. A balesetek által érintett közösségekben emelkedett a halálozási ráta, a születési arányok csökkentek, miközben gyakoribbá váltak a rákos megbetegedések, és széles körben tapasztaltak neurológiai panaszokat.
S az egésznek az szolgál egy újabb diszkrét bájjal, hogy Helsinki felett 1986-óta a napokban mérték a legnagyobb sugárzást, aminek forrása egy sérült tároló kapszula volt.