Ez üt - Kijev egy időzített bombát ültetett Odessza élére

Petro Porosenko május 30-án Miheil Szaakasvilit, Grúzia megbukott elnökét Odessza megye kormányzójává nevezte ki.

Klicsko, Kijev polgármestere, az Ütés (UDAR) párt elnöke biztos abban, hogy Szaakasvili az eredményes modern politikusok példáját mutatja, aki több sikeres reformot is végrehajtott, hisz ő volt az, aki legyőzte a korrupciót Grúziában, aminek a tapasztalatát Ukrajnában is alkalmazni lehetne.

Porosenko elnök a bejelentést ünnepélyes keretek között ejtette meg Odesszában, s beszéde során Szaakasvilit „Ukrajna nagy barátjaként” jellemezte. A kinevezési procedúra megkönnyítése érdekében Porosenko elnök garantálta a volt grúz elnök számára az ukrán állampolgárságot.

“Szaakasvili megsúgja nekem, hogy hogyan valósítsam meg ezt, vagy azt a projektet, hogy Kijevben is megvalósítsuk a grúz tapasztalatot”

– mondta az ökölvívóból lett politikus.

Szaakasvili rutinos a nemzetiségek kezelésében. Az oszét-grúz háború azután tört ki, hogy Szaakasvili az országos választások előtt úgy akart népszerűséget szerezni magának, hogy Grúzia kvázi autonóm tartományban, Dél-Oszétiában megszilárdítja a központi kormány hatalmát, ezért bevetette a hadsereget. A magyarországi jászokkal közeli rokonságban álló oszétok oldalán Moszkva lépett fel, Dél-Oszétia azóta de facto önálló állam, a mini-ország szomszédja Észak-Oszétia (Alánia), amely Oroszország tagköztársasága.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet 2008-ban közölte, hogy a grúz védelmi minisztériumtól kapott hivatalos levélben Tbiliszi elismerte: M85-ös típusú kazettás bombát használt a Dél-Oszétiát Oroszországgal összekötő Roki-alagútnál folytatott hadműveletben.

2008. május 30-án Dublinban 107 állam elfogadta a kazettás fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt, mert a fegyvernem nem tesz különbséget a harcoló és a nem harcoló felek között, a kazettás légibomba darabjai nagy területen terülnek szét, és bevetésük után is felrobbanhatnak.

Szaakasvili pártja 2012-es parlamenti választási veresége után Moszkvával szorosabb kapcsolatot ápoló politikai erők kerültek hatalomra, ő pedig 2013-ban elvesztette az elnökválasztást. Ezután Szaakasvili és több tucat szövetségese ellen indult nyomozás korrupció és hivatali visszaélés gyanújával. Az azóta külföldön élő Szaakasvili ellen hazájában fegyveres támadás megszervezése és közpénz jogosulatlan elköltése miatt emeltek vádat, emiatt zárolták az ő és több családtagja vagyonának egy részét.

Odessza lakossága jelentős részben orosz nemzetiségeikből áll, a történelmi Új-Oroszország része volt, tehát Szaakasvili kinevezése a tartomány élére nehezen értelmezhető másképpen, mint Moszkva- ellenes provokációként.

Szaakasvili kinevezése kapcsán az orosz miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev a következő gúnyos tweetet tette közzé: „Szaakasvili - az Odessza régió vezetője. A 'cirkusz' megy tovább. Szegény Ukrajna…” - áll a Kitekintő.hu összefoglalójában.

Az ITAR TASS-nak nyilatkozó Vitalij Barvinyenko - odesszai népi küldött - szerint „semmi jó nem várható az exelnök Szaakasvili kinevezésétől”. Barvinyenko hozzátette, hogy véleménye szerint  Kijev szándékosan nevez ki olyan embereket az ukrán régiók kormányzóinak, akiknek lényegében nem sok közük van az adott területekhez.

A fentebb idézett Barvinyenko szerint „egy ilyen 'emberkísérlet' egy ilyen magas prioritású stratégiai régióban, mint Odessza, nem sok jót ígér”.