Hazánk soha nem rendezett ekkora sporteseményt
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Magyarország Mexikó visszalépése után "beugróként" rendezi meg a világbajnokságot.
A miniszter közölte, Magyarország új létesítmények megépítésével és számos felújításával készült a sportversenyre. Az új létesítmények megépítésére és a magyar vizes sportok támogatására mintegy 85 milliárd forintot költöttek - tette hozzá.
Nem ér véget a milliárdos "kincsvadászat"
Lázár a tudomány szempontjából is óriási lehetőségnek nevezte a Seuso-kincsek második hét darabjának visszaszerzését, és jelezte: a British Múzeummal közösen eddig sosem látott alaposságú kutatómunka indulhat a Pannon térség feltérképezésére.
Azt is elmondta, hogy hét év szívós munka előzte meg a Magyarországról elkerült, 14 darabos nemzeti kincs visszaszerzését, amelyre 43,5 millió eurót költött a kormány.
Megjegyezte: a "kincsvadászat" nem marad ennyiben, ugyanis sokan hisznek abban, hogy a legjelentősebb római kori lelet sokkal nagyobb és további darabok is előkerülhetnek. A kormány minden bejelentést megvizsgál - közölte.
Akcióterv a minőségi magyar élelmiszerekért
Lázár János szerint a kormány 20 pontos akciótervet fogadott el a magyar élelmiszerek minőségére vonatkozóan. Tájékoztatása szerint az intézkedések arról szólnak, hogy az embereknek hogyan lehet jó minőségű élelmiszereket biztosítani és megvédeni őket attól, hogy a multinacionális cégek rossz minőségűeket adjanak el nekik.
A kormány hatósági tájékoztatási, tudatformáló és ellenőrző munkát indít, hogy érdemben javuljon az élelmiszerminőség - fejtette ki a tárcavezető.
Fontosnak tartotta a magyar élelmiszerek népszerűsítését, kiemelve, hogy az elmúlt hét évben 30-ról közel 60 százalékra nőtt a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi forgalomban.
Bővül a Kisfaludy-program
A miniszter bejelentése alapján a Dunakanyar, Debrecen és a Hortobágy térsége is részesülhet a 2019 és 2030 között megvalósuló Kisfaludy turisztikai fejlesztési programból.
Lázár János emlékeztetett arra, hogy a nemrégiben meghirdetett háromszázmilliárd forintos program eddig a Balatonra, a Fertő-tóra és a tokaji borvidékre terjedt ki. Ehhez csatlakozik most a három másik régió - közölte.
Szólt arról is, hogy a magyar kormánynak mintegy két tucatnyi vitás ügye van az az EU-val, az Európai Bizottsággal. Ez normális mennyiség, az ügyek számát tekintve Magyarország a tagállamok között a középmezőnyben van - mondta. Szerinte olyan ügyekről van szó, amelyek több évtizedre meghatározzák az ország sorsát, például a bevándorlás vagy a föld kérdése.
Soros György, a díszpinty
Lázár hangsúlyozta: a kormány nem foglal állást abban a kérdésben, hogy visszavonják-e Soros György díszpolgári címét.
"Én az 1990 utáni képviselő testületek korábbi döntéseit tiszteletben tartom, nem hiszem, hogy a visszavonás szerencsés lépés lenne"
- közölte röviden magánvéleményét a fideszes politikus az RTL Klub kérdésére válaszolva.
A Magyar Nemzet arról faggatta Lázárt, hogy a nemsokára lekerülő Soros-plakátok visszakerülnek-e majd a vizes vb után? A miniszter és Kovács Zoltán is megerősítette: a mostani "tájékoztató" kampány július 13-ig volt megrendelve, de nem kell aggódni, a kormány nem áll le a plakátolással. Arra egyikük sem tért ki, hogy vigyorog-e még ránk Soros György, vagy sem.
Döntöttek a dél-budai szuperkórházról
Az épülő szuperkórház telkét 4 milliárd forintért vásárolta meg a kormány, és a beruházás teljes költsége elérheti a 130-150 milliárd forintot is. Lázár szerint a telek kiválasztásakor nem az volt a fő szempont, hogy kié a terület, hanem az, hogy hol a legoptimálisabb a kórház megépítése. A létesítmény Lázár szerint 2021-2022-re készülhet el.
Az egészségügynél maradva Lázár beszélt arról is, reméli, hogy a háziorvosokat is be tudják kapcsolni majd a sportorvosi rendszerbe. Így, megfelelő képzés után, ők is adhatnának ki sportigazolást, ami ugye elképesztően fontos.
Lázár hozzátette, hogy 700 milliárd forintot költenek majd a következő években a budapesti egészségügyre. A kormány döntött a 40 milliárd forintos keretösszegű "Egészséges Budapest" programról is. Ebből 20 milliárd megy majd a gépparkra, vagyis műszerek beszerzésére.
Vakság és egészségügy
A Magyar Nemzet arról kérdezte Lázárt, hogy tervezik-e a kardiológiai intézetbe a CT és MR gépek beszerzését, miután nyilvánosságra került, hogy egy azóta lehunyt kislányt nyitott mellkassal kellett átszállítani a Heim Pál Gyermekkórházba, mivel helyben nem volt vizsgáló berendezés.
Lázár János elismerte, hogy előreláthatóan csak januárban vagy még később kerülhet sor a gépek beszerzésére, és azt válaszolta: 2010 óta megduplázták a kórházban a CT és MR készülékek számát, és tegnap is 20 milliárd forintot csoportosítottak át orvosi eszközökre.
Majd hozzátette:
"aki a magyar egészségügyre azt mondja, hogy minden rendben van, az vak".
A miniszter szerint igyekeznek meggyorsítani a gépek beszerzését, de azt nem tudja pontosan megmondani, hány kórházban hiányoznak különböző műszerek.
Az ATV munkatársa felolvasta az elhunyt kislány nagymamájának levelét, amelyben az idő hölgy értetlenségének adott hangot annak kapcsán,
hogy 43 milliárd van Seuso-kincsekre, 6 milliárd Soros-plakátokra, de kórházakra nem telik.
Lázár János együttérzéséről biztosította a nagymamát, és újra elmondta, mennyi pénzt fog még az egészségügybe fektetni a kormány.
Meghalt a kislány, akit műszerhiány miatt szállítottak nyitott mellkassal egy másik kórházba
A gyászhírt a kislány Klubrádióba betelefonáló nagymamája közölte, akinek elmondása szerint előzőleg 16 napig küzdöttek az orvosok a gyermek életéért. Az országossá dagadt botrányt is az idős asszony Klubrádiós telefonja nyomán robbant ki. Ebből derült ki ugyanis, hogy a az Országos Kardiológiai Intézetben nincs CT illetve MR, ezért a gyerekeket a Heim Pál Gyermekkórházba, a felnőtteket az István Kórházba szállítják át.