Magyarországnak a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választások miatt különösen jót tenne, ha már holnaptól hatályos lenne az a jogszabály, amelyet a napokban fogadott el az Európai Parlament a médiáról. A javaslatot 24 uniós tagállam támogatta, Észtország és Ausztria tartózkodott. Egyetlen ország (kormánypárti) képviselői szavaztak ellene. Ez pedig Magyarország – tudósított a helyszínről a Magyar Hang.

A média szabadságáról és függetlenségéről szóló szabályozás (European Media Freedom Act) vitája kedden kezdődött Strasbourgban. A jogszabály előterjesztője, a német Sabine Verheyen a Magyar Hang kérdésére egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy az EU több tagországban merültek fel problémák a médiaszabadsággal kapcsolatban, és ez a törvény a független média érdekében készült.

Az új jogszabály célja megvédeni az uniós újságírókat és médiát a politikai és gazdasági beavatkozástól. Eszerint a tagállamok kötelesek lesznek megvédeni a média függetlenségét, és tilos lesz a szerkesztői döntésekbe való beavatkozás minden formája.

Az ellenőrzést a felállítandó Európai Médiaszolgáltatási Tanács fogja végezni. Munkáját pedig egy olyan független szakértői csoport segíti majd, amelynek tagjait objektív és megkülönböztetéstől mentes módon kell kinevezni.

Főhet a feje Orbán Viktor kormányának és a Fidesz médiumainak?

A hetilap kigyűjtötte a jogszabályból a magyar média helyzete szempontjából fontos cikkelyeket. Ezek szerint a tanácsnak véleményt kell formálnia azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyek hatással vannak a média sokszínűségére, illetve szerkesztői függetlenségre. A nemzeti hatóságoknak tilos lesz nyomást gyakorolniuk az újságírókra és szerkesztőkre, hogy felfedjék a forrásaikat. Azaz nem vehetik őket őrizetbe emiatt, nem hozhatnak szankciókat ellenük, nem végezhetnek szerkesztőségi házkutatást, és nem telepíthetnek eszközeikre kémszoftvert.

Az Európai Médiaszolgáltatási Tanács iránymutatásokat és ajánlásokat dolgoz majd ki az állami reklámozásra és vásárlásokra szánt közpénzek elosztásának kritériumaira és módszertanára. Állami cég például nem adhat többet egyetlen médiaszolgáltatónak sem a reklámköltségvetése 15 százalékánál.

A médiaszolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi viszonyaikra vonatkozó információkat és a számukra juttatott közpénzeket, valamint az állami reklámozás mértékét, ami különösen kínosan érinti majd a magyar propagandamédiát.

Az állami reklámkiadásokra vonatkozó információk nyilvánosak lesznek, beleértve az éves teljes összeget és az egyes médiumokra jutó összeget is.

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Hír TV stúdiójában 2023. december 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)