Az ügyészség leltára
A Központi Nyomozó Főügyészség egyik fő profilja a korrupció elleni harc, az ilyen jellegű ügyekben jók az eredményei. Minden hivatali korrupciós ügyben eljár, legyen szó „kis” pénzügyőrről, párezer forintot elfogadó rendőrről vagy magas rangú politikusról. Olyan bűncselekmény gyanús ügyekben is, amelynek szereplőjének mentelmi joga van. Bíró, ügyész vagy politikus, aki vállalhatatlanul súlyos károkat okozhat a társadalomnak.
A hűtlen kezelés mögött is lehet korrupció, mert senki sem kezel hűtlenül, vagy nem ingyen él vissza a hivatalával hivatalos személyként. Ugyanakkor
nincsenek politikai megrendelések, így „kilövési engedélyek” sincsenek. Nincsenek „védett” személyek sem. Bármilyen pozícióban lévő emberrel szemben – legyen szó akár politikusról is – eljár az ügyészség, ha bizonyítható, hogy bűncselekményt követett el, amire számos példa volt az elmúlt években.
Olyan elvárás sincs, hogy valamelyik politikusra vallomást kell tenni. Az ügyészség nem köt törvénysértő egyezségeket. Hivatalos álláspontja, hogy a korrupció minden szinten üldözendő. Nyomozati szakban lévő ügyekben a kommunikáció következetes: azután számol be valamiről, ha az már megtörtént.
Az Országos Roma Önkormányzat leltára
Nem egy „kis” pénzügyőr, nem is pár ezer forintot elfogadó rendőr, hanem egy volt fideszes országgyűlési képviselő, Farkas Flórián nevével összeforrt szervezet, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 1,6 milliárd forintos felzárkóztatási programja miatt indult 2015-ben eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt. A nyomozást azonban nem a Központi Nyomozó Főügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatta.
Feladatuk szerint Farkaséknak elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban a megkapott százmilliók több más, nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára ment el. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala leltára
A program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Megállapította, hogy a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján ugyan bejegyezték, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el. Nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, az irodahálózatot sem építették ki. Több olyan ingatlant vásároltak, amelyekben azonban a feladattal kapcsolatos munkavégzés nem történt.
A pénzből ki kellett volna építenie a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatát is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de az uniós csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.
A magyar állam leltára
Az állami megbízó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket felemésztő projektben. 11 esetben állapított meg a szabálytalanságot, és felmondta az uniós támogatási szerződést. A program elszámolásáról kijelentette, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”. A visszaélések nagy részét akkor követték el, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke.
Kötelezte a roma önkormányzatot a támogatás visszafizetésére, amit később megúszott: az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.
Lázár János miniszter leltára 2015-ben
„Óriási felelőtlenség, amit akár képviselőtársaink, akár önkormányzati vezető társaink ezen a területen kisebbségi vezetőként művelnek, például a roma közösségben. Mert a rendelkezésre álló források hiteles elköltését bombázzák szét. Senki nem akar majd ennek a közösségnek pénzt adni, mert - pártállástól függetlenül nagyon sok politikustársam úgy gondolja, hogy - nem bízható rájuk pénz.”
Farkas Flóriánról szólva elmondta, „akik a kisebbséget képviselik, és eljátsszák a többség és a társadalom bizalmát, „pitiáner ügyek” kapcsán föláldozzák a „nagy ügyet”, azok óriásihibát követnek el. Nem a saját személyes karrierjük szempontjából, mert az „megy a lecsóba”. Az ügy szempontjából követnek el óriási hibát. Mindegy, ha a kormány vagy az önkormányzat embere. Azállami vezetés az elmúlt 11 évben lehetőséget próbált teremteni a roma közösség számára. Sajnos nem egy esetben volt olyan tapasztalatom, a roma vezetőkön is múlt, hogy egy program sikeres vagy sikertelen lett. Az a meggyőződésem, hogy a felelősség nemcsak a kormányé, hanem a romavezetőké is.”
Orbán Viktor miniszterelnök leltára 2016-ban
Azonnali kérdésre válaszolva és viszonválaszolva, arról, hogy az ügy miatt mikor szünteti meg Farkas Flórián miniszterelnöki megbízott státuszát: „Arra a kérdésre, hogy mikor rúgom ki Farkas Flóriánt, azt a választ tudom adni, hogy nincs ilyen szándékunk. Azt is látom, hogy ön utazik Farkas Flóriánra. És ez az ő pozícióit erősíti.”
„Nem tudom elfogadni azt a helyzetértelmezést, hogy engem Farkas Flórián vinne rossz útra. Ha jól értettem, amit ön mondott, akkor önnek nem Farkas Flóriánnal van baja, hanem velem.”
Lázár János miniszter leltára 2016-ban
Azért piszkálják Farkas Flóriánt, mert cigány. „Több esetben ezt lehet érezni, amit én teljes mértékben visszautasítok.”
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő leltára
Az adóhatóság 800 oldalnyi nyomozati dokumentumának tanúsága szerint a hatóságok az elmúlt hét évben egyszer sem kérdezték ki Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőt, holott annak idején ő töltötte be a roma szervezet elnöki posztját, és ebben a pozíciójában ő volt az aláírója a program szerződéseinek is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal leltára 2022. 12. 12-én:
7 év után nyomozás után megszüntette az eljárást, „bizonyítottság hiányában”, és közölte, az ügyben nincs nyilvánosságra hozható információ.
Farkas Flórián leltára 2022. 12. 12-én
Farkas levele barátoknak, képviselőtársaknak: A Híd a munka világába program ügyét bűncselekmény hiányában lezárták. „Személyem semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben, és a velünk dolgozó munkatársainkat is ártatlanul rágalmazták alaptalan vádak miatt. (...) A méltatlan támadások nem tudnak maradandó éket verni a cigányság egyre erősebb képviseletében, és abba, hogy saját érdekeinkért szervezetten, egységesen és tudatosan kiálljunk. A cigányság és a kormány továbbra is számíthat ránk, a munkánkra.”