Bár mostanában nagyon sok közfeladat finanszírozására nincs pénz, és a költségvetés számai is súlyos aggodalomra adnak okot, a 2023. évi hungarikum pályázaton sikerült 450 millió forintot kiosztani 213 pályázónak, ennyi volt a keret – derült ki Nagy István agrárminiszter szavaiból, amit a kormánysajtó tolmácsolt. Az állami pénzeső iránt természetesen óriási volt az érdeklődés. A májusban megjelent kiírásra 483 pályázat érkezett, az igény a 450 millió forintos keretösszeg mintegy háromszorosát tette ki. A legtöbb pályázat, mint minden évben, most is olyan „célterületekről” érkezett, mint rendezvények szervezése, elektronikus kiadványok, honlapok, fényképsorozatok, filmek készítése – mondta el a miniszter –, ezekre megy a pénz zöme, de idén volt egy második célterület is, a vetélkedőké, amelyek „a magyar kultúra értékeinek megismertetését célozzák”, ilyesmi népszerű ötleteket 40 millió forinttal díjazott az állam.
Az öltözködéskultúrát célzó pályázatok közül hat kap támogatást, az idén erre a pályázati célra valamiért csak egyéni vállalkozók jelentkezhettek. „Támogatásukkal az a cél, hogy ösztönözzék a mindennapi életben hordható, hagyományos díszítőelemeket, anyagokat tartalmazó ruhák készítését” – tette hozzá a miniszter, aki a pályázók nagy számát és a fokozott érdeklődést nem a pénznek, hanem annak tulajdonította, hogy „mi, magyarok büszkék vagyunk a kultúránkra, az identitásunkra, a hagyományainkra”.
A miniszter szavaiból az is kiderült, hogy az állam is tulajdonképpen megérdemelne pályázati pénzt, ugyanis, mint mondta,
„a hungarikumtörvény önmagában is hungarikumnak számít a külföldi szabályozásokkal összehasonlítva”,
más országokban ezek szerint ilyesmire még a kormányok is sajnálják a drága pénzt.
„Már 12 ezer települési értéket, 150 kiemelkedő nemzeti értéket és 87 hungarikumot tartanak nyilván.” S hogy mik a hungarikumok, így határozza meg az erre létrehozott oldal:
„a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség”.
Ilyen „csúcsteljesítmény” például a fröccs, amelyről, ha valaki nem tudná, mi az, a hungarikumok gyűjteményében tudományos meghatározással gyarapíthatja tudását: „a bor és a szikvíz arányának és mennyiségének változtatásával - a magyar gasztronómia szerves része”.
Hungarikum a Magyar Védőnői Szolgálat is, amelyről szó szerint azt lehet megtudni az oldalon, hogy „nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer: A Magyar Védőnői Szolgálat olyan tudományos, szellemi és közösségi érték, amely szervesen...”. Egy szóval sem többet. A Magyar Védőnői Szolgálat saját lapján sem jut sokkal beljebb az olvasó, pedig lenne miről írni, mivel a július 1-től államosított szolgálatnál óriási a káosz, a változások és az anyagi veszteségeik miatt sokan a hivatásukat is otthagyják.
Nagy István kitért arra is, hogy Agrárminisztériumnak van már hungarikum játéka is, amelyet augusztusban indítottak a tárca Facebook-oldalán, s amely ugyancsak rendkívül népszerű már. A játék a hungarikumok közösségi oldalán valamiért nincs fent, a népszerűségéről viszont árulkodóak az adatok.
Ez idő szerint a 15 millió magyarból 51-nek tetszik az ötlet, és 60-an válaszoltak a kvízkérdésekre, amelyekhez a Youtube-oldalán nyújtott népszerűsítő segítséget pedig összesen 55-en nézték meg, pedig már egy hónapja fent van a csatornán.
(Címlapkép: Nagy István agrárminiszter a 2023. évi hungarikum pályázat eredményét ismertető sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban 2023. szeptember 11-én. MTI/Bruzák Noémi)