Így lehet kitörölni egy WC-papírgyárral és lehúzni azt

„Mi lenne, ha a magyarok saját maguknak termelnék meg a WC-papírt?” – tette fel a nagy kérdést egy merész vállalkozó. 2006-ra Tóth Miklós, a Higi Papírsoft Zrt. egykori vezérigazgatója a Szolnoki Higiéniai Papírgyár megvalósítására számos külső támogatást kapott. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 9 évre 12 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású hitelt biztosított a Higinek, önerő mellett, „zöld mezős” beruházásként. A szolnoki önkormányzat a település ipari parkjában egy 10 hektáros területet 250 millió forintért adott át a cégnek.

Bronzérmes bukta

Ekkor még kevesen sejthették, hogy a 2010-es kormányváltás után ezt az állami kölcsönt a legnagyobb bukták közé fogja sorolni a szakma. A HVG hetilap szerint az MFB a legnagyobb, problémás ügyeket 2011-ben dobogóra állította, ezen a szolnoki beruházás bronzérmes lett, megelőzve a győri ETO-park 19,7 milliárdos ügyletét. Ez azért is meglepő, mert a magyarországi higiéniai papírfelhasználás (WC-papír, kéztörlő, szalvéta, papír zsebkendő) évente körülbelül 75-80 ezer tonna. A szolnoki papírgyár évente kb. 25 ezer tonna alappapír előállítására képes, a magyarországi szükségletek mintegy harmadát kielégítve. Emiatt sokak szerint a Higi Papírsoft által megkezdett beruházás eleve sikerre lett ítélve.

Komoly eszközpark komolytalan tulajdonosai

18 000 négyzetméteres gyártócsarnok létesült úthálózattal, raktárral, az ipari vízhálózat tárolója és a 2500 négyzetméteres cellulóznyersanyag-tároló külön-külön építményben lett elhelyezve. Majd a beruházás 85 százaléknál elakadt, mert további 2,5 millió eurós tőketöbblet vált szükségessé, melyet az akkori tulajdonosok nem tudtak biztosítani. Ekkor a Higi főtulajdonosa egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég volt, amit persze Tóth Miklós képviselt.

Új, tőkeerős gazdák érkeztek Terner Géza és az orosz illetékességű Oleg Stalnov személyében, egy ciprusi cég színeiben, akik átvették és befejezték a gyárat, de – az MFB által adott kétmilliárd forintnyi forgóeszközhitelt is felhasználták. A tulajdonosi kör azonban a hitelező felé éveken át nem törlesztett semmit, ráadásul az eredeti tulajdonos Tóth Miklós fele a vételárat sem egyenlítették ki a „ciprusiak”.

Miközben nem fizettek, átpasszolták a szerzeményt olyan cégek érdekeltségébe, mint a Power Investments ApS, a Björnbär Svenska Handel AB és az Interplophiam Ltd. Ebből per lett, de mire Tóthot visszahelyezte a bíróság a tulajdonába, elindult a Higi Papírsoft Zrt. felszámolása, Kiss Ernő felszámoló csoportja által.

Gyárhagyományokhoz méltó felszámolás

Tóth több feljelentést tett, az egyikben megpendítette, hogy az őt kivásárló tulajdonosok szándékoson vitték felszámolásába a Higit, hogy a hitelektől megszabadulva jutányos áron licitálhassanak majd az eszközökre. Kiss a Bar!kádhoz értesülései szerint olyan személyekre bízta a gyár üzemeltetését, akik tevőlegesen is részt vettek a cég csődbe juttatásában. Később Kiss Elemért leváltotta Varga Jenő és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Ezzel együtt a hírek szerint a nagyon balfácán vagy éppen nagyon ügyes gyárvezetőség ugyanúgy a helyén maradt.

Varga egyébként az egyik legismertebb név a felszámolóbizniszben, a Malév mai napig le nem zárult felszámolásában is szerepet játszott. A pécsi üzletember a 150 leggazdagabb magyar toplistáján rajta van, nevéhez fűződik a Mizo-Baranya Megyei Tejipari Rt. (amely végül Csányi Sándor bankvezér érdekeltségébe vándorolt), a Zalahús, a Pápai Hús, a Kanizsai Bútorgyár, a Styl Ruhagyár, a Fűzfői Papírgyár felszámolása.

Rendszerhibás pályázat

A Szolnoki Higiéniai Papírgyárra értékesítési pályázatot írtak ki elektronikus úton: négy pályázati anyag érkezett be. A HVG szerint a „külsős” Vajda Attila magyar papírmágnás elől a licitet a belgrádi központú Drenik elnevezésű cég nyerte meg – egy állítólagos számítógépes rendszerhiba után - potom 3,59 milliárd forintért, miközben a három éve bedőlt gyár eszközeit, berendezéseit 12 milliárd forintra becsülték. Csakhogy a felszámoló állítólag nem vette figyelembe a csődtörvénynek azon paragrafusát, miszerint a felszámoláson nem indulhatnak olyan személyek és a neveik alatt működő cégek, amelyek a felszámolást elindító csoport érdekkörébe tartoznak.

Márpedig a négy jogszerűen licitáló csoport közül háromnál ezek a körülmények vélelmezhetőek. A sajtóhírek szerint a győztes szerb–horvát papírgyártó cég licitálója az a Doma István ügyvéd volt, aki korábban a Higi Papírsoft Zrt. jogi ügyeit intézte.

A Bari!kád értesülései szerint mivel a fenti tényeket a felszámoló figyelmen kívül hagyta, így mintegy jogszerűvé tette, hogy ugyanazok birtokolják a papírgyárat, akik annak tönkretételében és felszámolásában részt vettek. Felhasználva az MFB-hitelcsomagot, több százmilliós adósságot felhalmozva többek között a NAV, az ELMŰ, az önkormányzat, a gáz- és vízművek felé.

Kontroll

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal úgy becsülte, hogy az MSZP-kormányzás idején a papírgyár építésére és működtetésre adott hitelek miatt az állam 9,8 milliárd forint vagyoni hátrányt szenvedett. A KEHI 2013-ban feljelentést tett hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása gyanújával. A hűtlen kezelés azzal valósulhatott meg, hogy az MFB a kölcsön nyújtásakor nem járt el körültekintően: megfelelő fedezet nélkül hitelezett.

A tartozás fedezetének elvonása azt jelenti, hogy a Higi bérmunkaszerződést kötött egy másik céggel (Star Kft.), a papírgyártás bevételei így ide folytak be, pedig a szerződés szerint ez az állami bankot illete volna meg. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint eddig három személyt hallgattak ki gyanúsítóként a tartozás fedezetének elvonása miatt. A Star Kft. tulajdonosai között Oleg Stalnov is ott van, aki 2009-2011 között a Higi igazgatósági tagja, egy ideig elnök-vezérigazgatója volt.

Hozzáértők szerint feltételezhető, hogy a Higi Papírsoft Zrt. mint papírgyár csak mesterségesen működhetett éveken keresztül ilyen mértékben veszteségesen. A termelést 2009-ben megkezdő Higi bevétele a csúcsot jelentő 2010-es évben is mindössze 2,4 milliárd forint volt és emellett 869 millió forint veszteséget is elkönyvelt. A későbbi bérlő az Omega Papír ugye ennek a többszörösét sajtolhatta ki a létesítményből. A HVG hetilap szerint 2012-ben az Omega majdnem megállapodott a Higi megvételéről az MFB-követeléseit átvevő MKK Magyar Követeléskezelővel. Mégsem így alakult. Tulajdonképpen mindegy is. Az Omega és a Higi között számos közös pont van, az előbbi cég tulajdonosa az a Björnbär Svenska Handel, ami a gyárat már egyszer részben kezelte. Egyik ügyvezetője pedig a már említett - a Higiben és a Starban is feltűnt - Oleg Stalnovnek a kedves neje.

Eredmény

Egy több mint 800 milliós veszteséget felhalmozó beruházáshoz józan paraszti ésszel egy átlagember nem ragaszkodna foggal-körömmel. A Bar!kád értesülései szerint feltételezhető, hogy a fentebb ismertetett folyamatok egy olyan előre elhatározott szándékot tükröztek, hogy a bedőlt hiteleket lényegesen alacsonyabb áron vásárolták vissza az államtól (összesen 3,6 milliárdért a pályáztatás révén), majd pedig az ügylet véghezvitelével tehermentesen váltak tulajdonossá. A sikerre ítélt papírgyár ezen túl akár nyereségesen is működhet. A Higi Papírsoft utáni bérlő az Omega Papír közel 10 milliárd forintos árbevételt és 350 milliós nyerésséget termelt a 2013-2014-es mérlegek alapján, tehát jelentős piacot is vásárolt a délszláv cég.