Az Alfahír Vona Gábor május 1-jén elhangzott beszédével kapcsolatban kérdezte az Iránytű Intézet vezető elemzőjét. Kovács János szerint a Jobbik a legégetőbb társadalmi problémákat, a kormányzat szakpolitikai kudarcait és a mindent behálózó korrupciót emeli központi témájává. „A Jobbik elnökének beszéde a narratívák harcáról és a kormányzati alternatívaállításról szólt” – mondta lapunknak. Hozzátette: Vona Gábor egyszerre reflektált a Fidesz virtuális kormányzására, a megoldandó társadalmi problémákra és azokra a kritikus hangokra, amelyek a Jobbikot szalonképtelennek vagy kormányzati pozícióra alkalmatlannak tartják.
„Vona jól érzékelhetően próbált magyarázatot adni a hallgatóságnak azokra a neuralgikus kérdésekre is, amelyek mentén az utóbbi időszakban a kormányhoz köthető médiumok és közéleti véleményformálók a Jobbikot célkeresztbe vették, s igyekeztek egyfajta mérsékelt-radikális belharcot és belső forrongást láttatni, és ezzel elbizonytalanítani a Jobbikkal valamilyen mértékben szimpatizáló választókat.”
Kovács János arra is felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-kormány kommunikációja ma már oly mértékben épül lényeglátó leegyszerűsítésekre és apellál a negatív érzelmekre, hogy az sok szempontból joggal nevezhető szélsőségesnek. Ugyanakkor ennek hátterében nem ideológiai megfontolások állnak, csupán egy önmérsékletet nem ismerő és jó ízlést nélkülöző politikai stratégia. Jó példa erre a civil szereplők és az ellenzék „ügynöközése”, a személyes lejáratási kísérletek, a „buzizás” és a „csicskázás”.
A kettős beszéd ráadásul hiteltelenné teszi a kormányzati kommunikációt, és olykor látványos kudarcokba torkollik, mint amilyen a kormány meghátrálása volt az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány vonatkozásában, amelynek kapcsán Orbán Viktor végül meghátrált Brüsszelben és hajlandóvá vált a 14 és 18 közötti migránsok beengedésére.
Az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint a Jobbik elnökének szavaiból kiderült, hogy következetesen kitart amellett a politikai stratégia mellett, amit sokan „néppártosodásnak” neveznek, s ami a korábbi rétegpárti szerep helyett kormányzati felelősségben gondolkodik.
„A kormánypártokkal szemben az ún. baloldal töredezettsége, erőtlensége és hiteltelensége a Jobbikot emeli kihívó szerepbe, így megvalósulhat az a másfajta politikai kultúrát megalapozó generációváltás a hazai közéletben, amiről a Jobbik elnöke is beszélt a rendezvényen”
- hangsúlyozta az elemző.