Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztői nyitóbeszédével vette kezdetét a vita, ezután következnek a vezérszónoki felszólalások, amiután az alaptörvény-módosítás vitáját elnapolják, egészen az ülésnap végéig.
Mint ismert, a Fidesz eddig 7 alkalommal mondott nemet a betelepítés minden formáját elutasító alaptörvény-módosításra.
A képviselők ezt követően folytatják le az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a "Stop Soros" vitáját.
Elvesztette Soros-jellegét
A Jobbik szerint
- ha valóban a széleskörű konszenzus lenne a cél, akkor nem egy sok területre vonatkozó salátatörvényt nyújtottak volna be;
- a Stop Soros nemhogy szigorodott volna, de valamilyen ismeretlen ok miatt enyhült, "elvesztette Soros-jellegét";
- az alaptörvény-módosítása gyakorlatilag kimondja, hogy hazánkra nem vonatkozik majd a Genfi egyezmény - ennek kijelentését melyik kormánytag fogja bevállalni?
Mindezek mellett a legerősebb ellenzéki párt konstruktívan áll hozzá a javaslatokhoz, módosítókkal készülnek, hogy pontosítsák a gyakran pontatlan szövegrészeket. Egyben azt remélik, hogy a kormánypártok részéről is hasonló lesz a hozzáállás.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt expozéjában, hogy ha a kormánynak valóban az lenne a célja a hetedik alaptörvény-módosítással, hogy az széles konszenzuson alapuljon, akkor nem egy sok helyen előkészítetlen salátatörvényt nyújtottak volna be, amelyben összekeverik a közigazgatási bíróságok létrejöttét, a magánélet védelmét a bevándorlás elleni harccal és a határvédelemmel. A politikus szerint ezzel csak az a cél, hogy aki ezt sokrétű javaslatot nem támogatja, arra majd lehet mutogatni a 2019-es EP- és önkormányzati választások kampányában.
Ugyanakkor a Jobbik nem politikai, hanem konstruktív vitát szeretne a témáról.
Emlékeztetett arra is, hogy a szöveg annak ellenére enyhült, hogy Rogán Antal még szigorítást ígért korábban. Így például kikerült a szövegből a civilszervezetek regisztrációja, az illetékfizetés, vagy épp az átvilágítás. Teljesen más szövegről beszélünk, mint ami télen megjelent - fogalmazott, majd hozzátette:
„ez a Stop Soros elvesztette Soros-jellegét”.
Ezután a változás okait firtatta a jobbikos képviselő: vajon a néppárti kritika, vagy esetleg a civilek nyomására történt a változtatás?
Mirkóczki Ádám hangsúlyozta, hogy a tervezett alaptörvény-módosításban szerepel egy olyan mondat is, amely gyakorlatilag önmagában megtiltaná a bevándorlók befogadását. Eszerint a jövőben nem lenne jogosult menedékjogra az, aki biztonságos országból lép magyar területre. Másképpen fogalmazva, az a bevándorló, aki nem repülőgépen érkezik, nem kaphat Magyarországon menekültstátuszt.
A jobbikos politikus ezzel egyet is értene, de azt viszont nem érti, hogy ha valóban a bevándorlás megállítása a valós cél, akkor miért nem elegendő ez az egyetlen mondat, miért kell több oldalas salátatörvény.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel alaptörvényi szinten fogjuk kimondani, hogy Magyarországra nem vonatkozik a Genfi egyezmény (ahogy azt Mirkóczki Ádám is felhozta: a nemzetközi szerződés miatt fogadtunk be Altusz Kristóf bevallása szerint több mint 3000 bevándorlót).
Ezt a dilemmát hogyan fogja a kormány feloldani? Ki fogja kimondani, hogy hazánkba csak repülőgépen érkezhet bevándorló?
Gyöngyösi Márton mindezt azzal erősítette meg, hogy a Jobbik konstruktív ellenzékiként áll a törvénycsomagokhoz. Olyan pontosításra vonatkozó példákat hozott fel, mint például a "menekülteket segítő szervezetek".
A legerősebb ellenzéki párt frakcióvezetője emellett fenntartotta aggályát, hogy az Orbán-kormány nem megoldani, hanem fenntartani szeretné a bevándorlás problémáját Szerinte erre utal, hogy Magyarország egyedüliként akadályozta meg az EU-Afrika csúcsot.
A kormány részéről
A magyar nemzet szuverenitásának és alkotmányos identitásának a védelmét biztosítja a hetedik alaptörvény-módosítás – emelte ki Trócsányi László a törvényjavaslat expozéjában. Az igazságügyi miniszter elmondása szerint a módosítás a legújabb globális kihívásokhoz igazodik. Trócsányi szerint a módosításokkal nem változik meg a 2011-ben elfogadott alaptörvény jellege.
Alkotmánymódosításról szóló hetedik javaslat három részre osztható. Egyrészt rendezni szeretnék az unió és a tagállamok viszonyát. A javaslat erősíteni szeretné a tagállamok szuverenitását Trócsányi kiemelte, hogy a migrációs válság miatt fontos a nemzeti szuverenitás erősítése és a schegeni határok megerősítése. A törvénymódosítás szerint csak az lenne jogosult menekültjogra, aki a genfi egyezmény szerinti olyan országból érkezik, ahol üldöztetésnek van kitéve.
A javaslat megteremtené a közigazgatási bíróságok rendszerét, az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy a „közigazgatási bíráskodás jogi garancia az állam mindenhatóságával szemben”, ezért fontos ennek a rendszernek a megteremtése.
A hetedik módosítás kiemelt figyelmet szentel a magánszféra védelmére, mivel „az egyén szintje biztosítja azt a területet ahol az ember önmaga lehet és önmaga maradhat,” ezért az állam jogi védelemben részesíti ezt a területet – mondta Trócsányi. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a jogok védelme kiterjed az otthon nyugalma, a „fáradt emberek utolsó mentsvára” is. Ezzel utalva arra, hogy a javaslattal meg szeretnék akadályozni, hogy például a politikusok háza előtt demonstrációt szervezzenek az elégedetlen állampolgárok.
Nincs benne újdonság
Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás. Az alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - a csoportos kiutasítás tilalmát is rögzítik -, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett - ismertette Kocsis Máté.
Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint az alkotmánymódosítási javaslat aktuális politikai érdekeket szolgál, nem alkalmas az érdemi alkotmányozásra, csak "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere".
A politikus azt mondta, a tervezett szabályok jogi értelemben semmilyen újdonságot nem jelentenek, hiszen az uniós tagállamok jelenleg is csak olyan mértékben mondanak le a szabadságukról, amennyire az általuk elfogadott szerződések kötelezővé teszik.
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka arról beszélt, az alaptörvény-módosítási javaslattal a kormány a kommunikációs hadjáratát akarja folytatni, az előterjesztés nem a megoldást célozza, a kabinet csak gyűlöletpropagandát folytat.
Pedig a migrációs krízisről és annak okairól szólni kell - folytatta -, elemezni kell a problémák gyökerét. Szerinte a fő ok a globális egyensúlytalanságokban keresendő, a centrumországok ugyanis kizsákmányolják a periférián lévőket. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy a magyar kormány is támogatja a szabadkereskedelem rendszerét.
Szabó Tímea (Párbeszéd) értelmezhetetlennek és alkalmazhatatlannak nevezte az alaptörvény hetedik módosítását. A javaslat egy jó része csak "politikai lózung", hogy eltereljék a figyelmet az ország valós problémáiról, az egészségügy szétveréséről, az évek óta nem emelkedő nyugdíjakról vagy a katasztrofális demográfiai mutatókról.
Aradszki András KDNP-s vezérszónok mindennel egyetértett.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta: az hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt".
Úgy vélte: a módosítás a jogellenes bevándorlás megakadályozására teljesen alkalmatlan, ellenben a magyar embereket évszázadok alatt, véres küzdelmekben kiharcolt jogaiktól fosztja meg, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, illetve a bírói függetlenség tekintetében is.