Ki-be, ki-be: így járkálnak a multik emberei az Orbán-kormányban

Egyszer jönnek, egyszer mennek - de ők döntenek.

Brit tudósok szerint:

Forgóajtó-jelenségnek (revolving door) nevezi a szakirodalom, amikor egyes ágazatokon belül, általában vezető beosztású munkatársak, az állami-, illetve az ahhoz kapcsolódó magánszektor (például: honvédelmi minisztérium – fegyvergyártás) között váltanak munkahelyet. Ezzel önmagában nem lenne semmi baj, ám jó néhány olyan eset vált már ismertté, amikor egy állami, vagy önkormányzati intézmény vezetője valamilyen módon az állami érdekek vagy a racionális gazdálkodás rovására kedvező helyzetet teremtett egy magánvállalat számára (például kedvező törvényi szabályozás, előnyös privatizációs szerződések, stb.), majd átigazolt az érintett vállalat vezetőségébe.

Szalkai Gábor, mert most éppen ő került bele ebbe a bizonyos forgóajtóba, még tavaly májusban, mint az FM képviselője, a glifozáttartalmú-növényvédőszerek körüli vita kapcsán nyilatkozta ezt az Alfahírnek: fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy korlátozó, kockázatcsökkentő intézkedések mellett, de a glifozátot is használhassák a gazdálkodók.

Most már az NSZ-ben (melynek fő feladata a növényvédő szereket termelő és/vagy importáló tevékenységre Magyarországon bejegyzett gazdasági vállalkozások szakma-specifikus érdekképviselete) frissen kinevezett ügyvezető igazgatóként olyan multinacionális agrárkémiai vállalatok képviselőivel ülhet egy elnökségben, mint a DuPont, a Syngenta, az Arysta, a BASF, illetőleg a Bayer.

Működik a rendszer

Egyébként a másik irányból is működik a rendszer. Még 2012-ben kapott az Orbán-kormánytól a Széchenyi Terv keretében 1,2 milliárd forint támogatást a német autóipari multi, a Knorr-Bremse; a cég magyar leányvállalatának ügyvezető-igazgatója, Lepsényi István 2015-ben már a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkári székében találta magát.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a gyógyszeripari-, biotechnológiai lobbi is erőteljesen képviselteti magát. Szijjártó Péter külügyér helyettese, Szabó László például 2014. június 15-én az izraeli TEVA-tól érkezett, így például már ő képviselte hazánkat az első magyar befektetői napon Tel-Avivban, amelyet mintegy nyolcvan izraeli üzletember részvételével rendeztek meg.

A TEVA adta egyébként a tavaly megbuktatott horvát miniszterelnököt, Tihomir Oreskovic-ot is.

S persze José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke sem egy portásfülkében végezte, ő a Goldman Sachs amerikai befektetési banknál állt nemrégiben munkába. Tette mindezt úgy, hogy a szabályok értelmében a bizottság tagjainak a megbízatásuk lejárta után 18 hónapig kell várniuk, mielőtt elhelyezkednének valahol, ám őt ez a moratórium nem zavarta – nem is lett belőle baja.