A tudományos közösség számára eddig ismeretlen középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron, a kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba - erősítette meg az MTI-nek László Attila főesperes-plébános.
A középkori kódex azonosításáról a Romkat.ro katolikus hírportál számolt be kedden. Kifejtették,
ez az egyetlen középkori kézirat, amelyet a Szent Mihály római katolikus plébániai levéltárban őriznek.
A közelmúltban találta meg a Szent Mihály római katolikus egyházközség levéltárosa, Nagy Emőke.
A kéziratot elsőként Adrian Papahagi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta, aki egy, a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött kötettel való kapcsolatát is felismerte.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa az MTI kérdésére cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint elmondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt - számolt be László Attila.
Kép: Iniciálé a tudományos közösség számára eddig ismeretlen, 1470-ben íródott középkori kódexben, a kolozsvári Szent Mihály-plébánia levéltárában 2023. december 6-án. (MTI/Kiss Gábor)
Itt a kutatók számára is hozzáférhető, így látta meg, majd tanulmányozta Adrian Papahagi professzor, aki a gyulafehérvári "testvérét" is kutatta.
László Attila hangsúlyozta: a kötetet nem most találták meg, csupán a kutató ismerte fel most, hogy köze van a Batthyáneumban őrzött kötethez. "Persze, hogy köze van, az is a miénk, amit bitorolnak és nem akarnak visszaadni" - mondta a főesperes az 1848-ban államosított gyulafehérvári könyvtárra utalva, melyet az 1998-as restitúciós döntés ellenére sem szolgáltatott vissza a román állam a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Szerinte természetes, hogy a két kötetnek köze van egymáshoz, mert mindkettő a római katolikus egyházé volt, és átjárás volt a két levéltár között.
A felfedezésről a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár is hírt adott közösségi oldalán.
Adrian Papahagi a ClujulCultural.ro kulturális portálnak adott interjúban elmondta:
értékes kötetről van szó, ez az egyetlen kolozsvári középkori kézirat, eddig nem tanulmányozták, nemrég vették katalógusba.
A kutató szerint a kolozsvári kódexet 1470-ben másolták. Lyrai Miklós, avagy Nicolaus de Lyra (1270-1349) ferences szerzetes négy evangéliumhoz írt kommentárjait és Paulus, Burgos érseke, azaz Paulos de Burgos (1351-1435) ezekhez fűzött kommentárjait tartalmazza. Az 1471-re datált gyulafehérvári kötetben a két szerzőnek az újtestamentum többi részéhez írt kommentárjai vannak, minkettőt német nyelvterületen másolhatták.
A Romkat.ro azt írja, a kolozsvári kézirat első oldalai rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette, ezért restaurálásra szorul. A gótikus kötés ellenben jó állapotban van.
Adrian Papahagi szerint a két könyv mérete megegyezik, korabeli gótikus kötésüket azonos mintákkal, fémdarabokkal díszítették. Mindkét kéziratot lánccal kötötték, de ez csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn. Egyazon könyvkötő műhelyben készültek a kolozsvári plébánia vagy a ferencesek megrendelésére - véli a kutató, aki szerint a Battyáneumban lévő kötet is Kolozsvárról került Gyulafehérvárra.
A Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét a Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított Batthyáneumban őrzik. Az értékes ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.
Címlapkép: Kolofon (záró sorok) és lánc a tudományos közösség számára eddig ismeretlen, 1470-ben íródott középkori kódexben, a kolozsvári Szent Mihály-plébánia levéltárában 2023. december 6-án. (MTI/Kiss Gábor)