Két program is az Ormánságba hívta az alkalmazkodó gyümölcsészet iránt érdeklődőket, vagy azt gyakorlókat a hétvégén: a Göcseji Természetvédelmi Alapítvány által szervezett, NCTA által támogatott Gyümölcsésznap, illetve az Ormánság Alapítvány által szervezett, Eco-motive nemzetközi program által támogatott Kárpát-medencei Gyümölcsésztalálkozó várta vendégeit. A programokra Nyugat-Dunántúl mellett Szeged környékéről és Erdélyből is érkeztek érdeklődők.
A Gyümölcsésznap célja az volt, hogy az érdeklődők számára bemutassa,
miként alakítható ki, és tartható fenn egy, a természettel együttműködő művelési rendszer:
gyakorlati példákkal gazdagon illusztrálva, hogy mit jelent ez a fajta életforma. A családokat megszólító rendezvényen nem csak a kert ingyen napszámosait (rovarokat, madarakat); gyümölcsfajtákat bemutató szakmai előadások, de gyümölcs-, és szépségverseny, valamint kézműves foglalkozás is várta a résztvevőket - foglalták össze a rendezvény szervezői a programok könnyed részét.
Ugyanis természetesen szóba kerültek szakmai szempontok is,
amelyek egyben a magyar agrárium borús jövőképére is felhívták a figyelmet.
A gyümölcsészek megfogalmazása szerint a szektor helyzete az egymást segítő együttműködésen múlik, amely egyébiránt magában foglalja a földrajzilag elkülönülő közösségekben lévő tudástartalmak egymás közti megosztását.
Az üzenetük mindenki számára megszívlelendő:
ha együttműködés helyett verseny uralja a társadalmat, az hosszú távon a társadalom lepusztulásához vezet.
Ugyanezt látják érvényesnek a természettel való boldogulásban:
az ipari keretek között zajló, kemikáliákra épülő és mennyiségre törekvő gazdálkodások kizsigerelik a földet és ez hatással lesz az elfogyasztott terményekre, így az egészségünkre is.
Azonban sajnálatos módon, jelen pillanatban elképzelhetetlen tűnik, hogy egy magyar gazda felvegye a versenyt az irdatlan pénzeket lobbitevékenységekre költő biotechnológiai cégekkel szemben, és félő, hogy ez az erő végül elsöpri a magyar agrárkultúra szereplőit, és velük együtt eltűnnek a hagyományos magyar ételek, ízek.
E ezzel nem mellesleg magyar családok maradnak megélhetés nélkül vidéken, miközben a városban élők pedig ehetik az élelmiszeripar által előállított termékeket.
Éppen ezért a gyümölcsészek célja, hogy
a regnáló hatások ne csak az iparszerű rendszereket támogassák, vagy legalább az alkalmazkodó megoldásokat ne lehetetlenítsék el.
A tizenhat nyugat-dunántúli civil szervezetet mozgató Gyümölcsészháló, illetőleg a tizenöt éve működő Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat által szervezett programokról IDE KATTINTVA találhat további információkat.