Az Európai Parlament szerint a magyar kormány veszélyezteti az uniós értékeket, intézményeket és forrásokat, azért ezek uniós szintű védelmére van szükség az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségének ideje alatt - tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban
az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi eróziója, romlása miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény révén, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak.
Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács nem alkalmazta a 7-es cikkely szerinti eljárást, noha az EP 2018-ban aktiválta a mechanizmust. Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését.
Elítélték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök decemberben megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról szóló döntést, beleértve az ukrajnai segélycsomagot is. Véleményük szerint Orbán Viktor "teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét".
"Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak"
- emelték ki.
Ráadásul az EP sajnálatát fejezte ki az Európai Bizottság azon döntése miatt, hogy 10,2 milliárd eurót (kb. 300 milliárd forint) szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy érvelésük szerint Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.
Az EP-képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést. Sajnálatukkal illették a bizonyos jelentések szerinti "manipulált közbeszerzési eljárásokat", a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy
uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.
Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére. Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.
Az EP továbbá megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány képes lesz-e ellátni feladatait a 2024 második felében esedékes uniós elnökség idején.
Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. Az EP-képviselők ezzel összefüggésben arra kérték a tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e "kockázat" elkerülésére. A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek "a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek".
Emellett az EP plénuma jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is. A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben az EP-képviselők üdvözölték a médiaszabadságot megerősítő jogszabályról szóló, az EP és a tagállamokat tömörítő tanács között létrejött megállapodást. A kémprogramok használata miatti aggodalmukat fejezték ki, és az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.
Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt. Elítélték a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépést több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban. Kérték továbbá, hogy a nemi alapú erőszakot vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára.
Az EP aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy több EU-s országban egyre nő a korrupció, és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat - köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket - érintő állítólagos eseteket. Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és hatékony fékek és ellensúlyok kialakítására szólított fel.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2023. július 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)