Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz - jelentette ki az önellentmondóan békeharcos miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor azt mondta, két éve tart az ukrajnai háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról; napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háborúba irányába. "Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért" - állította a kampányoló politikus.
A délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, "amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett", ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint "egy délutáni teapartiról".
Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. "Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek minket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért" - fogalmazott, de a NATO közösségéről elfeledkezett.
Orbán ferdítve azt mondta, a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok "isszák meg a háború levét", és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett - ígérte.
Orbán Viktor: Háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén
Háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt - vélte a miniszterelnök.
Orbán hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon,
"de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese".
Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut - tette hozzá a miniszterelnök, azzal takarózva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.
A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, a magyarokban a világháborús tapasztalat miatt, a gazdasági összefüggések miatt egy ösztön van a békére - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, míg a franciáknál vagy a németeknél ez egy politikai állásfoglalás,
"nekünk a legmélyebb életösztöneink beszélnek a háború ellen és a béke mellett"
- érvelt.
Orbán Viktor szerint európai biztonsági megoldás kell az oroszokkal
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus - vélekedett Orbán.
"Aggódom Európa jövőjéért"
- jelentette ki a ruszofil kormányfő, aki arról is beszélt, hogy a háborún nem csak veszteség keletkezik, de vannak annak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség "valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak". A háborún nyerészkedők "kevesen vannak, de léteznek és erősek", "a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg", ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll.
Orbán még arról beszélt: kontinensünk két felén eltérők a háborús tapasztalatok;
"Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert", azaz, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.
A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni - vélte Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, "minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz".
Orbán szerint a tét a háború
Az európai parlamenti választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború-, és hány voksot a békepárti erők
- mondta hamiskás propagandaízzel Orbán Viktor. Szerinte valójában a tét a háború.
Elmondta, van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet.
A béke irányába tolódik az európai emberek gondolkodása, amit a választás segítségével is ki kell fejezni - hangsúlyozta.
"Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat" - mantrázta.
Orbán: a szomszédos országok átlagárához kötik az üzemanyagárakat
A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát
- közölte a hírt a kormányfő.
Orbán Viktor azt hangoztatta: jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel - a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel - szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai.
Úgy látja, jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni.
Ezért elmondása szerint arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen.
"Inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre"
- fogalmazott Orbán.
Ugyanakkor szerinte azt is be kell látni, hogy nem volt hibátlan, amit az üzemanyagüzletben érdekeltek számára javasoltak, mert a KSH-nak egy olyan regionális adatából dolgoztak, ami a szomszédos országok mellett még a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is magában foglalja.
Az üzemanyag-kereskedők ez nem tartották fairnek, ezért a középárat, amihez a kormány kötni akarja a magyar árszínvonalat, a szomszédos országok átlagárában határozzák meg - közölte a kormányfő, hangsúlyozva: be fogják tartatni azt a korábbi megállapodásukat, hogy a magyar emberek nem fizethetnek többet a benzinért, mint a szomszédos országok átlagára.
Igaz, Orbán Viktor azt egy szóval sem említette, hogy hajlandóak lennének-e végre csökkenteni az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót...
(Címlapkép: Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. május 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)