A roma fiatalok között jelentősen megnőtt az általános iskolát sikeresen befejezők aránya az elmúlt huszonöt évben, többségük ma már elkezdi a középiskolát is. Nagyon súlyos probléma azonban az, hogy minden második roma fiatal lemorzsolódik a középiskolából, ennek oka nagyobbrészt a nyomor – állítják friss tanulmányukban az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont munkatársai.
kilátástalanság
Még azoknak a roma fiataloknak, akik elvégzik a középiskolát sem könnyű, hiszen több mint a felük csupán szakiskolai végzettséget szerez, és kevesebb, mint egyötödük érettségizik gimnáziumban. Ezzel szemben a nem romák között ezek az arányok teljesen fordítottak. Mindez természetesen meglátszik a jövedelemkülönbségeikben, a karrierlehetőségeikben is. Más tanulmányok azt is megállapították, hogy a tankötelezettség korhatárának a leszállítása miatt még hamarabb kerül ki a társadalom szürke zónájába a legújabb elveszett nemzedék. Nyilván a középiskolából kibukott fiataloknak nagyon sötét a jövője, ő számukra általában marad a tartós munkanélküliség, a rendszertelen foglalkoztatás, a közmunka vagy a társadalmat különösen irritáló úgynevezett „megélhetési bűnözés”. A roma etnikum nehézsége, emiatt a magyar társadalom számára is húsba, mi több életbe vágó.
A szegény, az szegény marad
Rossz hír azonban az, hogy a tanulmány azt állítja, hogy a lemorzsolódás egyik legfontosabb oka az, hogy a fiatalok eleve tartósan szegény családba születtek. Ezen ugyanis önmagában nehéz lesz változtatni, hosszú idő kell hozzá. Huszonöt százalékos, tehát kisebb mértékben a másik baj az, hogy az általános iskola legvégére jelentős készség- és tudásszintbeli különbségek alakulnak ki a roma diákok köreiben. Ennek a szintkülönbségnek azonban az oka részben nem az iskolarendszerben, hanem a nevelési környezetben mutatkozó szociális hátrányokban rejlik. Hozzátehetjük azt is, hogy a roma fiataloknak értelemszerűen kevesebb olyan ismerősük és barátjuk van, akiknek magasabb az iskolai végzettsége, és akiknek a példája és tanácsai fontosak lehetnek az iskolai és pályaválasztási döntésekben.
Elvisznek a Rosszba a padtársak
El kell ismerni, hogy az MTA szerint a másik kiváltó ok az, hogy az általános iskolás roma tanulók nagy része olyan nehezen tanítható osztályokba koncentrálódik, ahol a megoldatlan pedagógiai problémák sokasága miatt nagyon nehéz jó minőségű oktatómunkát végezni. Ezen érdemes elgondolkodni. Fontos azonban, hogy azt az MTA becslése is elismeri, hogy ennek a fajta elkülönülésnek nem az etnikai szegregáció a fő oka, hanem legalább kétharmad részben a lakóhelyi hátrányok és úgy általánosságban ismét csak a szegénység a probléma gyökere.
Szociális Trianon
Az MTA tanulmánya nem említi, de abból kiderül, hogy komoly kockázat rejlik abban, hogy a középiskolás korú roma fiatalok legnagyobb hányada az ország válságrégióiban, illetve hátrányos helyzetű településein él, ez ugyan nem függ össze középiskolai lemaradásukkal, de a rávilágít arra, hogy mennyire ijesztő lehetőségeket tartogat a küszöbön álló szociális Trianon, amennyiben az etnikai színezetet kap.