Nem ismerek olyan jogrendszert, amelyben a rendőrségnek jogalapja lenne az erőszak bármilyen formájának az alkalmazásához, amikor a tüntetés tárgya és célja egy jogerősen törvényellenes objektum kapcsán történik - mondta az N1 tévének Róna Péter a Miniszterelnökség előtt zajló demonstráción tapasztalt rendőri magatartásról, ahol a tüntetők megpróbálták újra lebontani az épület köré épített kordonokat. A rendőrök a tüntetőkkel szemben könnygázt vetettek be, és több embert előállítottak.
A műsorban a jogász-közgazdász az általános hatalmi túlkapásokról és a társadalom saját jogai iránti tompaságáról is beszélt.
A rendőri erőszakról szólva Róna Péter nyilván a Telex beadványa kapcsán a Fővárosi Törvényszék ítéletére gondolt, amely kimondta: szükségtelen és aránytalan volt a rendőrség intézkedése, amikor 2020. december 2-án arra hivatkozva, hogy védett személy érkezik, a Készenléti Rendőrség tagjai két kordonnal teljesen elkerítették a miniszterelnök hivatalát. Az intézkedés célja valójában az volt, hogy a helyszínen lévő újságírók ne tudják kérdezni az érkező kormánytagokat és a miniszterelnököt. A bíróság szerint mindenesetre a lezárás jogellenes volt, és megsértette az újságírók véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, hiszen megakadályozta, hogy az újságírói munkájukat megfelelő keretek között végezzék.
A bíróság jogerős ítéletében tehát megállapította – szögezte le Róna Péter -, hogy ezen kordonok megléte jogellenes. Márpedig a rendőrségnek egy demokratikus jogállamban nincs lehetősége fellépni egy jogellenes állapot védelmezése érdekében. Ha ezek a kordonok jogellenesen állnak, akkor a tulajdonosnak kötelessége azokat eltávolítani. S mivel ez hónapok óta nem történt meg, a jog nyelvén azt jelenti, hogy a tulajdonos ezekről a kordonokról lemondott, azaz ott felejtett tárgyaknak minősülnek. A diákoknak és a tanároknak tehát joguk volt odamenni és szétbontani. A rendőrség tehát, amikor szétverte őket, egy olyan valamit védett meg, amiről a bíróság megállapította, hogy a megléte törvénytelen. A magyar rendőrség ezzel a magatartásával a törvénytelenséget védelmezte a Várban. Nem az az érdekes, hogy arányos vagy aránytalan volt a rendőri fellépés a tüntetőkkel szemben, mivel semmiféle beavatkozásra nem volt jogalapja – jelentette ki.
Ezt az esetet is beleértve a magyarországi viszonyokról szólva Rónának az a véleménye, hogy az Európai Unióban egyedülálló eset, hogy a jogsértésekkel szemben ennyire közömbös egy társadalom. Lehet, hogy valamikor betelik a pohár és fellázad, de ennek a jelei egyelőre nem érzékelhetők. Azt látom, hogy a demokrácia intézményrendszeréhez fűződő minimális kritériumok iránt a magyar társadalom, beleértve az elitet is, teljesen érzéketlen – fejezte be okfejtését.