Miért nem szabad megengedni a hagyományos növénynemesítési eljárások, például a keresztezés szabadalmaztatását?
Ez a kérdés csak elsőre tűnik bonyolultnak.
Képzeljük el, hogy az a paprika, ami a tányérunkon arra vár, hogy mi megegyük, egy cég tulajdonát képezi, így az élelmünk egy vállalattól függ, amely így megszabhatja az árat, a forgalmazást, és az adott növény termesztését is.
S ha ehhez, hozzávesszük, hogy napjainkban csupán 10 óriáscég birtokolja a nemzetközi vetőmagpiac közel 75 százalékát, akkor érzékelhetjük, hogy mekkora baj is származhat abból, ha ilyen mértékű kitettséget kockáztatunk.
Az EP-képviselők egy csütörtökön elfogadott nem jogalkotási állásfoglalásban fogalmaztak úgy,
hogy azért nem szabad megengedni a hagyományos növénynemesítési eljárások, például a keresztezés szabadalmaztatását, mert ezek az eljárások kulcsszerepet játszanak az innovációban, az élelmiszer-biztonság fenntartásában és a kisvállalkozások fennmaradásában.
Az EP-honlapján megjelenő közleményükből kiderül:
a gazdálkodók már a mezőgazdaság kezdetei óta gyakorolják a növénynemesítést. A biológiai anyagokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a mezőgazdasági innovációhoz, az új növényfajták nemesítéséhez, amelyek pedig a világ élelmiszer-biztonságában, az éghajlatváltozás kezelésében és a monopóliumok kialakulásának megelőzésében töltenek be kulcsszerepet. A lényegében teljes egészében biológiai úton előállított termékeket, többek között növényeket, magvakat, ősi növénytulajdonságokat és géneket ezért ki kell zárni a szabadalmaztatható dolgok köréből.
Az állásfoglalást 413 szavazattal, 86 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadták el.
Az EP felszólította a Bizottságot, hogy
sürgősen egyértelműsítse a meglévő uniós szabályozást, különösen az Unió biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló irányelvét, és a pontosításról mielőbb tájékoztassa az EPO-t annak érdekében, hogy ne lehessen szabadalmaztatni a hagyományos növénynemesítési eljárásokat. A képviselők ahhoz is ragaszkodtak, hogy a tagállamok tartsák fenn a lényegében biológiai eljárásokból származó anyagokhoz való garantált hozzáférést.
Csakhogy, a Szabadalmi Hivatal már több engedélyt is kiadott, az állásfoglalás is az EPO Bővített Fellebbezési Tanácsának 2015. március 25-i határozatára válaszul született.
A Hivatal márciusban például szabadalmakat ítélt meg az Izrael Állam által regisztrált paradicsomfajta (G0002/12) és a bázeli központú, multinacionális Syngenta brokkolifajtájának (G0002/13) előállítására. A szabadalmi hivatal érvelése szerint
ugyan a növények lényegében biológiai eljárással (például keresztezéssel) történő előállítása nem szabadalmaztatható, de az eredményképp kapott növények vagy növényi anyagok (például gyümölcsök) az egész Unióban védelmet élvezhetnek.
Úgy tűnik, némi fáziskéséssel, de az EP-képviselőket most már "aggasztja", hogy a jelenlegi uniós szabályok ilyen korlátozó jellegű értelmezése kedvezőtlenül befolyásolja az Unió versenyképességét és monopóliumok létrejöttéhez vezet az élelmiszerpiacon.
S hogy mennyit is ér ez az aggodalom, azt jól mutatja, hogy bár a Parlament egy 2012. május 10-i állásfoglalásában is felszólította már az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy ne biztosítson szabadalmi védelmet semmilyen, a hagyományos növénynemesítési eljárás eredményeképp kapott termék számára, ennek ellenére a Syngenta két alkalommal is le tudott védeni, mag-nélkül termő paprikákat.