Orbán Viktor Szabadkán Alekszandar Vučić szerb elnökkel, és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével közösen avatta fel a felújított zsinagógát és hansúlyozta, hogy Szerbia mindig számíthat Magyarországra, ha az uniós csatlakozásról van szó.
Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban nyilvánította ki véleményét az esetről. A politikus szerint nem annyira példaértékű a szerb kisebbségvédelmi modell. Utalt a fent említett iskolakirándulásos javaslatra valamint emlékeztetett, hogy nemrég derült ki,
"hogy a Vajdasági Tartományi Kormány arra terjesztett be javaslatot, hogy november 25-e legyen a „Vajdaság Napja”, egyfajta ünnepnap tehát. 1918-ban ugyanis ekkor mondta ki az újvidéki szerb nemzetgyűlés hazánk délvidéki területeinek Szerb Királysághoz csatolását. A Fidesz helyi fiókszervezeteként működő VMSZ pedig asszisztál mindehhez."
Hozzátette, hogy a délvidéki magyar autonómia letéteményesének tekintett Magyar Nemzeti Tanács jogkörei folyamatosan szűkülnek, és kevesebb pénzt kapnak működésükhöz a szerb államtól, mint amennyi a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési támogatás adójaként bekerül a belgrádi költségvetésbe.
Szávay a koszovói szerbség számára Belgrád által kiharcolt széleskörű autonómiát tekinti példaértékűnek, amihez hasonlót szerinte azért nem ad meg Szerbia a délvidéki magyarságnak, mert Orbán Viktor nem talál kivetnivalót a jelenlegi helyzetben és a VMSZ még csak fel sem veti a valódi területi autonómia igényét.
"Orbán Viktor számára – fokozódó külpolitikai elszigetelődése okán is – sokkal fontosabb a szerb elnök és kormányának barátsága, így nem először áldozza fel nemzeti ügyeinket saját (párt)érdekei oltárán. Ugyanezt tette egyébként a felvidéki magyarság és Fico volt szlovák kormányfő esetében is."
A képviselő leírja azt is, hogy a Jobbik gyözelme esetén világos, a délvidéki magyar közösség érdekében megfogalmazott feltételeket szabna a szerb EU-s csatlakozás támogatásához, mindez programukban is szerepel:
„Csak akkor támogatjuk Szerbia és Ukrajna euroatlanti integrációját, ha az ott élő magyar nemzeti közösségek számára biztosítják a lehető legszélesebb körű autonómiát. Szerbia esetében elvárjuk az 1944-től történt magyarellenes atrocitások (ideértve a délszláv háború időszakát is) teljes körű kivizsgálását. Követeljük a központi források diszkriminációmentes elosztásával a magyarlakta települések arányos támogatását, továbbá erőteljes hatósági fellépést várunk minden magyarellenes cselekménnyel szemben. Az uniós csatlakozás feltételének tekintjük a nemzeti tanácsok jogköreinek bővítését, valamint a koszovói szerbek számára biztosított önrendelkezési elemek alkotmányos szintű garantálását a délvidéki magyarság számára is.”