Tízmilliárdokat ment ki külföldre a Tesco?

143 milliárd forinttal több költséget könyveltek el 2013-ban olyan ráfordításként, aminek köszönhetően veszteségesek lettek.

A multik pénzkimentő gépezetéről jutott információk birtokába az mno.hu. A Tesco korábbi felső vezetői számoltak be arról, hogy bonyolult cégkapcsolatok és átláthatatlan szerződések révén tízmilliárdos összegeket utal ki Angliába a magyarországi leányvállalat, hogy csökkentse a hazánkban fizetendő adók alapját.

A Lentner Csaba közgazdászprofesszor által készített számítás, talán még a NAV-ot is érdekelheti. A szakértő felvetette: 2013-ban piaci monopolhelyzete és nettó bevételei alapján nyereségesnek kellett volna lenni a Tescónak hazánkban. A cég azonban a költségelszámolások után már veszteséges lett.

A 2013 márciusától 2014 márciusáig tartó üzleti évben a magyarországi leányvállalat 601 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ám végül 43 milliárd forintos veszteséggel zárta az időszakot. A közgazdászprofesszor két figyelemre komoly költségtételt kifogásolt: 2013-ban az áruházlánc az előző évhez képest 43 milliárd forinttal több „egyéb” költséget számolt el a cég tulajdonában lévő épületek úgynevezett terven felüli értékcsökkenésére.  A másik tétel pedig a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek végösszege, mely 2013-ban 118 milliárd forintra rúgott, és kereken 100 milliárddal haladta meg az előző üzleti évben elszámolt hasonló kiadásokat. Ezen kötelezettségek lehetnek például a menedzsmentnek fizetett díjak, illetve a különféle jog- és licencdíjak, melyet az anyacég vagy egy fióktelephelye számláz ki a leányvállalatnak.

Azt az adóhatóságnak kell minden esetben vizsgálnia, hogy az üzletvitelhez elengedhetetlen teljesítések állnak-e a jelentős kiadások mögött. Úgy tűnik, hogy a két költségleírással eltűnt a 601 milliárdos bevétel után elvárható nyereség. Sőt, a részvénytársaság eredménye 43 milliárd forintos veszteségbe fordult át. Összességében 143 milliárd forinttal több költséget könyveltek el 2013-ban olyan ráfordításként, aminek köszönhetően pozitív nyereségadó-alapot nem képeztek hazánkban – mondta Lentner Csaba.

A professzor szerint 2010-ben a Tesco bár 9,9 milliárd forintos adózás előtti eredményt jegyzett, de végül csak 162 millió forint társasági adót fizetett. Ennek oka, hogy Svájcban létrehoztak egy fióktelepet, amely egyebek mellett banki tevékenységet folytat. A magyar Tesco eredményét az csökkentette jelentősen, hogy ebben az időszakban 3,1 milliárd forintot utalt át Svájcba, a fióktelep részére, így mintegy 600 millió forint társaságiadó-megtakarítást sikerült elérnie a láncnak.